Eláruljuk, hogyan lett a Népkert a miskolciak kedvence

"Ez ugyan nem a Népkert része, de fontos szerepe volt annak kialakításában – mondta Reiman Zoltán, akinek mintegy tíz könyve jelent meg Miskolcról. – A Kálvária-domb a Csabai út keleti oldalán található, ezen van a Kálvária-kápolna, amit 1864-ben szenteltek fel. De vajon hogyan jutottak el idáig? Mindszentnek mint önálló településnek egyházi vezetője volt Máriássy Sándor az 1700-as évek közepe táján (a Mindszenti templom bejárata fölötti két címer közül az egyik a Máriássy családé), száz évvel később pedig rokona, Máriássy Gábor vásárolta meg a Tűzköves-dűlő egyik területét.

A hatalmas telket a Mindszenti egyházközségnek adományozta. Ezek után építették fel a Kálvária-kápolnát. Magyarországon nagy hagyománya van a kálváriák építésének, legtöbbször tizennégy stációból állnak. Az egri szerviták azonban csak hetet használnak, ezt vette alapul Máriássy Gábor egri érintettsége miatt, mikor megépítették ezeket" – magyarázta.

Idővel majd eltűnnek

Az utóbbi években a Kálvária-kápolnának nagyon leromlott az állapota, a stációkból is csak öt maradt meg. 

"Nagyon félek attól, hogy állapotuk annyira le fog romlani, hogy egy-két generációval később már nem is láthatják majd ezeket az építményeket. Kettőt már így is ledöntöttek, azt nem lehet tudni, minek a következménye volt ez: rongálásnak vagy építkezésnek. (A Herman Ottó Múzeum épülete pártháznak készült.) Az egyik stációt a kápolna oltárával pótolták, a másikat pedig a Golgota-szoborcsoporttal. Utoljára 2018-ban készítettem róluk nagy felbontású fotókat, hogy megmaradjanak az utókornak – mondta Reiman Zoltán, aki rátért a Népkert keletkezésére. – A Kálvária-domb az útról nagyon szép látványt nyújtott a körbekerített stációkkal, a díszes kapuval együtt. 

A domboldalról pedig gyönyörű kilátás nyílt a város ezen részére. Emiatt hatott a hely ösztönzőleg a város nagyjaira a Népkert kialakításakor" – mondta.

A Népkert egyik korábbi része

1872-ben alakult meg a Miskolci Polgári Honvédlövész Egylet, aminek elnöke Lévay József volt, aki díszpolgári címet kapott Miskolcon, ahol iskolaéveit töltötte, majd Borsod vármegye alispánja lett. Ő jelölte ki a Lövölde-kert területét, ami a gyakorlóterük volt. Ez a mai Tudomány és Technika Háza és a parkoló helyén volt. Valamint ő volt az első, aki elképzelte a Népkertet a Kálvária-kápolnával szemben. 1881-ben Ferenc József látogatott Miskolcra. 

Őt is, mint minden fontos vendéget, elvitték a belváros ezen részére, ahol a Lövölde-kertben felemelte fegyverét, hogy a táblára célozzon, ebben a pillanatban azonban egy kisgyerek szaladt át előtte, amitől annyira megijedt, hogy szinte köszönés nélkül távozott – mondta Reiman Zoltán a boon.hu-nak, aki ezután beszélt a névadó közterületről. – A Népkert a kezdetektől fogva zenés-táncos események színhelye volt. 1878-ban alakult egy népkerti bizottság, aminek alapító okirata a következőt tartalmazta:

– olvasta fel az idézetet, majd hozzátette, a Népkertet azonnal megszerették a miskolciak.

Városi legendák

1914-ben Ferenc Salvator főherceg látogatott Miskolcra és azon belül is például a Népkertbe. 

"Tiszteletére Tarnai Gyula főispán egy nagyszabású garden partit rendezett, ami annyira jól sikerült, hogy Ferenc József veje még a miskolciaknak is megköszönte a szíves fogadtatást. Városunkban volt huszárezred, amit szintén meglátogatott, mikor Miskolcon járt. Amikor az országos hírű Korona Szállóban ebédelt, Böczögő József látta vendégül (a Vigadót is ő vezette ekkor), akivel a főherceg egy közös fényképet szeretett volna. El is készült a kép, csak mikor előhívták, akkor vették észre, hogy Kossuth is rajta van, egészen konkrétan egy Kossuth-szobor, ami egy Habsburg-Toscanai Ferenc Károly Salvator főherceg mellé nem illik, ezért a városi legenda szerint retusálták ezt a képet" – mesélte Reiman Zoltán, aki hozzátette, ő ezzel a fotóval még nem találkozott. 

Majd az amatőr helytörténész beszélt a Népkert harmadik eleméről. – 1889-ben nyitotta meg az Erzsébet-kertet a horvát származású Muschitzky Lucian százados saját tervei alapján. Munkái miatt (rendbe tette az Avast is katonáival) díszpolgári címet kapott. Nem sokat tudunk róla, állítólag magyarul sem tudott, de miután elköltözött, egyszer azt írta Miskolc város vezetőinek, hogy nagyon hiányzik neki az Avas, és olyan kevés a nyugdíja, hogy mi lenne, ha visszaadná a díszpolgári címet, amiért kapna kétszáz pengőt. Mire Soltész-Nagy Kálmánék küldtek neki száz pengőt, de nem kérték vissza az elismerést" – mesélte.

A gyönyörű Sissi a szerelem őrzője

A források szerint az Erzsébet-kert a népkerti stadion mellett, tehát a jelenlegi edzőpark, játszótér és út helyén volt. 

"Én megírtam egy novellában, hogy mi történhetett Sissi és Andrássy gróf között – mondta Reiman Zoltán, aki írását úgy építette bele a történelmi háttérbe, hogy a kitalált elemek összefonódnak a valósággal. – Ez adhatott volna okot arra, hogy Magyarországon szinte először a mi városunkban állítottak szobrot a császárnénak. Két héttel megelőzött minket egy kis nyírségi falu. A legenda vége úgy szól, hogy aki a népkerti Sissi-szobor mellett örök szerelmet fogad a másiknak és megcsókolja kedvesét, annak szerelmére Sissi vigyáz az égből is. Esküvők alkalmával sokan fotózkodnak a Népkertben, éppen ennél a szobornál" – mondta az író.

Az emblematikus miskolci jelkép múltja

A nyolcvanas és a kilencvenes évek a Vigadó hanyatlásának évei voltak, majd 1997-ben újították fel, 2017-től pedig Barkóczi István tulajdonába került.

"Ugyanolyan, mint az Avasi kilátó, hogy már a kontúrjairól is ráismerünk – mondta Reiman Zoltán. – Szeretik a miskolciak, de nem volt ez mindig így. Az első 1885 és '88 között, fából épült fel. Ezt még szerette közönsége. Egy téglaépület tervei azonban 1898-ra készültek el Adler Károly főmérnöktől, egy másik terv Görgey Lászlóé és Siess Viktoré volt, amit végül elvetettek. Az Adler-féle tervek alapján tehát 1903-ra épült fel az a Vigadó, ami egyáltalán nem tetszett a miskolciaknak. Azt üzenték a városvezetésnek, ebbe a csúfságba költözzenek be ők, nekik meg építsenek egy újat, egy szebbet. Bokross Károly és Böczögő József étteremvezetése szerettette meg végül az épületet a helyiekkel. Egy részét sportteleppé alakították át Hajós Alfréd tervei alapján, amellett, hogy megmaradt a vendéglátó funkciója. Teniszpályák, korcsolyapályák voltak a környékén már 1926-ra. Ugyanekkor kezdődött magának az épületnek az átalakítása is, ami egy év múlva lett készen. Ez lett tehát a Vigadó mai formája – mondta, majd hozzátette, óriási egyéniségek fordultak meg itt. – Gerevich Aladár hétszeres olimpiai aranyérmes és tizennégyszeres világbajnok vívó és Farkas Gizella tízszeres világbajnok asztaliteniszező is edzett a Vigadó sportcsarnokában."

A hazaszeretet jelképei Miskolcon

"Ez a magyarságtudatunk ápolásának egyik központi helye Miskolcon. Akkoriban, a polgári korszakban az emberekben még nagyon élt Trianon fájdalma és a revizionizmus. Az országzászló avatására nagyon érzelmes beszédek születtek. Hodobay Sándor polgármester úgy nyilatkozott, félárbócon fog lengeni mindaddig, míg fel nem gyűl a magyar tűz, és a címer régi dicsőségében fel nem fog ragyogni – idézett Reiman Zoltán, aki egy másik hasonló témáról is beszélt. – Miskolcra egyszer hozták el a Szent Jobbot az elmúlt száz évben, amire nyolcvanezren voltak kíváncsiak, közülük harmincezren a népkerti stadionban nézték meg. A városban több helyszínen is járt Szent István jobb keze, amikor országszerte körbehordozták a Szent István emlékévben, a király halálának kilencszázadik évfordulóján, nyolcvanöt évvel ezelőtt 1938-ban. Mindösszesen négy órát tartózkodott városunkban a Szent Jobb, amit hosszú menet követett" – mondta.

A Népkert jövőképe

Reiman Zoltánnak tíz könyve jelent már meg, mind helytörténeti témában. Elmondta, Barkóczi István most egy újabb kötet megírására kérte fel őt, ami a Népkertről szól majd, és nemcsak magyarul, hanem angolul is megjelenik. 

"Sok munkája van abban, hogy minél több rendezvényt vigyen a helyszínre. A könyvhöz arra kérjük a lakosságot, hogy ha bármilyen fényképe vagy ereklyéje van a Népkertről, jelentkezzen, hogy megfotózhassuk azt – kérte az író, aki hozzátette, az, hogy ő sok-sok történetet elmond megírandó könyvéből, csak fokozza az olvasók érdeklődését a téma iránt. – Barkóczi István a Herman Ottó Múzeummal közreműködve egy Sissi emléknapot szeretne szervezni jövőre. A szobor köré padokat helyeznek majd el, lesz szerelmesek lakatfala, és a legendát is el lehet olvasni. A középső útnak nevet adnak majd: Szerelmesek sétánya vagy Sissi sétánya lesz. De a szökőkutakat, a kisebb tereket és további sétányokat is tervezik elnevezni, továbbá ki lehetne tenni a híres miskolciak fotóját egy leírással, hogy tájékozódni tudjanak az emberek közöttük, ismerjék meg, tudják meg, melyik név kit és milyen munkásságot takar" – sorolta az ötleteket Reiman Zoltán, aki beszélt még vizes játszótérről, valamint legendák teréről és tábláiról is.