Huszárnak lenni ma is menő

A gyermekek élvezik a lovak közelségét, és a párbajban is nagy örömüket lelik. Hódi Attila szerint ma is érdemes követni az 1848-as hős huszárok értékrendjét.

Mit szólnak a gyerekek a lovas programhoz március 15-én?

Erőt, tisztességet! Így köszöntik a március tizenötödikei ünneplőket a hagyományőrzők. Hosszú évek óta részesei vagyunk a miskolci városi ünnepségeknek. Volt idő, amikor lovon jártuk körbe a koszorúzandó emlékhelyeket. Az utóbbi években a gyerekek megszólítására tábori hangulatot próbálunk varázsolni kicsiknek is nagyoknak.

Tényleg olyan, mintha megelevenednének az 1848-as események...

Élő történelemóra keretében foglalkozunk a gyerekekkel. Közel mehetnek a lovakhoz, felülhetnek rájuk egy fotó kedvéért, de ugyanúgy felvehetik a csákót, magukra ölthetik a mentét, és még egy kis kardozás is belefér! Persze ügyelünk arra, hogy ne történjenek balesetek. Én azt gondolom, az idelátogató gyerekek nagyon élvezik a huszártábort! Belecsempésszük az ünnepbe a hagyományőrzést, a huszár életet. Egy kicsit visszavisszük őket az időben. Láthatják, hogyan nézhetett ki akkoriban egy huszártábor, mi várt egy verbuválandó, huszárnak beálló fiatalra.

Melyik az a program, amit a gyerekek a leginkább szeretnek a huszár életben?

A kardozást, a szablyavívást. És a huszárviselet is nagyon tetszik nekik, amikor magukra ölthetik a csákót, a mentét a dolmányt. Élmény számukra, amikor a kezükbe fogják a huszárszablyát és összecsapnak. A fiúk szemében ilyenkor mindig megmozdul valami. A magyar katona nemzet, a magyar huszár hungarikum! Aki ellátogatott hozzánk a táborba, az kap egy pici ízelítőt ebből az életmódból. Egy kicsit ő is huszárnak érezheti magát a mai nap során.

És mi kellene ahhoz, hogy ez a régi „huszáros virtus” visszatérjen a mai fiatalok életébe?

Többet kellene sportolniuk a szabad levegőn. Nyilván nem fog mindenki vívni és lovagolni, de érdemes kipróbálni. Mozogni kell, az a fontos: lovagolni, kerékpározni, gyalogolni, túrázni. Vissza kell térni a természetbe, és együtt, közösségben megélni ezeket az élményeket. A huszárság csak egy eszköz ehhez a 21. században. Azonban közösségmegtartó ereje van, ősi hagyományokat hív újra életre. Ha megtetszik valakinek, akkor ebben bárki megtalálhatja önmagát is.

Mit érdemes tudni a huszár egyesületről? Milyen programjaik vannak?

A hivatalos nevünk: Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Huszár- és Lovas Hagyományőrző Egyesület. 1997-ben alakultunk. Az akkori tagok közül ma van, aki hetvenéves. Én az ötvenes korosztályt képviselem, és az utóbbi években már a mi gyerekeinkből és az ő baráti körükből szerveződik az egyesületünk fiatal huszár kadét csapata, 16-22 éves korosztályban.

Jól tudom, hogy egy ténylegesen létező huszárezred egyenruháját viseli a közösség?

Az 1848-as huszár hagyományokat őrizzük. A viseletük is ezt takarja: a hármas számú, akkoriban az ezredtulajdonos nevét viselő Estei Ferdinánd huszárezred hagyományőrzői vagyunk. Ez a csapat az 1848-as időkben Észak-Magyarországon állomásozott, innen vezényelték a szabadságharc színtereire a katonáit. Részt vettek a tavaszi hadjáratban, attól kezdve a világosi fegyverletételig szinte mindenhol ott voltak.

Milyen rendezvényeken szerepelnek a huszárokkal?

Hagyományőrző rendezvényeken, főleg koszorúzásokon, tiszteletadásokon. Próbálunk a fiatalokat megszólítva huszártáborokat és hagyományőrző lovastúrát szervezni székhelyünk, Kisgyőr környékén, ahová civilek is ellátogathatnak. Szeretettel várunk minden érdeklődőt. Igyekszünk felszínre hozni, felidézni az 1848-as emlékeket, a hagyományőrzést, a hazaszeretetet, a hazafiságot, ahogy ezt mi tevékenyen megéljük a hétköznapjainkban.

Hogyan kezdődött a kapcsolata a huszár értékekkel, a lovakkal, ezzel az egész filozófiával és szemléletmóddal?

A családomban gyermekkorom óta vannak lovak. Egy március 15-i rendezvényen összefutottam az egyesület akkori kapitányával, és meghívtak magukhoz, amikor épp egy huszár tábort tartottak. Rám adtak egy huszár egyenruhát, lovagoltam egy kicsit. Hazamentem, és elmeséltem nagymamámnak, hogy én milyen jól éreztem magam. Erre nagymamám hümmögve azt mondta: „nem csodálom, fiam, hiszen az én apám is huszár volt Nyíregyházán, az első világháborút végigharcolta”. Akkor tudatosult bennem, hogy nálunk a függöny mögött a spájzban már ott volt a huszár élet, csak erről nem nagyon beszéltek. Így kezdődött, és a 2000-es évek eleje óta segítek a bajtársaimnak a szakmai munkában. Azóta már a két fiam is az egyesület tagja, ők is huszárok.

Mit üzen a mai fiataloknak? Miért térjenek vissza a huszár értékrendhez?

Az ünnepségen több alkalommal is kardot rántottam bajtársaimmal és tisztelegtünk. Hol a Himnusznak, hol a Szózatnak, vagy az ünneplő közönségnek. Amikor a huszár kivonja kardját és tiszteleg, először az ég felé szúr, majd a szívére teszi pengéjét, végül befelé fordítva, lefelé mutatva tartja a kardját. Ez a három mozdulat azt jelenti: Istenért, a hazáért, életemet! Ez kell áthassa a mai fiatalságot. Ha nem is minden pillanatban, de azokon a nemzeti ünnepeken, amikor van lehetőség átélni ezeket a nagy pillanatokat. Meg kell élni a nemzeti ünnepeket belül is, mert csak ebből tud táplálkozni a későbbiekben minden magyar.