2024.07.16. 09:32
Kalotaszeg a szívem csücske
A gyöngy ékszerek sokat mesélnek a régi lányok és asszonyok életéről.
Kalotaszegi gyöngyös párta
Fotó: Facebook
Kiss Gabriella egy kamarakiállítás keretén belül mutatta meg az érdeklődőknek a gyöngyékszerek művészetét a miskolci József Attila Könyvtárban. Öt üvegvitrinben hozott gyöngy ékszereket a könyvtárba. Számos ragyogó kalotaszegi ékszerrel készült, de a modernebbek, újabbak is képviseltették magukat a kamarakiállításon.
Egyetemista kora óta imádja a gyöngy ékszereket
Kiss Gabriella valamikor az egyetemista évei alatt ismerkedett meg a tüneményes szépségű gyöngy ékszerek művészetével.
Egyetemistaként néptáncoltam Miskolcon, és szerettem volna olyan ékszereket, amelyek remekül illenek a népviselethez. Olyanokra vágytam, amelyek feldobják a színpadi produkciómat.
Így elkezdte kutatni a hagyományos ékszereket, amelyek jellemzőek a magyar kultúrára. A két legnagyobb tájegység a sárközi és a kalotaszegi, ahol régóta gyöngy ékszereket készítenek (a többi nagy régióban jóval kevesebb készült). Kalotaszegen a viseletet is díszítik, Sárközben pedig a nyakban hordják a gyöngy ékszereket a lányok és asszonyok. Érdekesség, hogy Kalotaszegen a férfiak is gyakran viselnek mellény- és kalapdíszeket. Kiss Gabriellának az üveggyöngyök és a textil jelentik a fő alapanyagot. Ennek köszönhető, hogy az általa készített tárgyak meglehetősen „strapabíróak”: Szerinte nem törnek, nem kopnak, és hosszú évekig viselhetőek.
Kalotaszeg a szívem csücske
Fotók: OlvasóKalotaszeg és Sárköz lettek a gyöngyékszerkészítés fellegvárai
2019-ben Kiss Gabriella elnyerte a Magyar Művészeti Akadémia ösztöndíját. Ennek keretében jobban elmélyedt a gyöngy ékszerek kutatásában. „Az lett a vállalásom, hogy három éven át az összes kalotaszegi településen összegyűjtöm a fellelhető gyöngy ékszereket. Ebből egy kiadványsorozatot tervezek, amelynek már megjelent az első kötete Nádasmenti Főkötő csipkék címmel.” A falusi gazdaságokban nem mindenhol terjedtek el annyira a gyöngy ékszerek, mert az anyagi helyzet nem mindenkinek tette lehetővé, hogy ilyeneket viseljenek. Kalotaszegen és Sárközben kedvezőbbek voltak az emberek anyagi feltételei, így a gyöngy ékszerek kultúrája jobban beépült a helyi viseletekbe. Akkoriban rendszerint külföldről vásároltak a készítésükhöz üveggyöngyöt, ékszereket, elsősorban a cseh üvegiparból.
Megvan a maguk szimbolikája
A sokféle technikai lehetőség a kezdetektől lenyűgözte Kiss Gabriellát. Különösen a szimbolikájuk, az üzenetük ragadta meg az érdeklődését. Mert nemcsak egy szép öltözetet jelentenek, hanem információkat közölnek a viselője állapotáról, személyiségéről és státuszáról is. A különböző korosztályok más és más színeket hordanak a mindennapokban. A népi hagyomány szellemében más gyöngyékszerviselet jellemzi a hajadon lányokat és a házas asszonyokat.
Gyöngyöspártát a hajadonok viseltek, mert ez szimbolizálta a tisztaságukat. A fiatal lányok a konfirmálásukra kapták ajándékba a gyöngyöspártát. Egészen az esküvőjük napjáig viselték, amikor majd ezt felváltott a főkötőcsipke. Ez szintén egy gyöngy ékszerekből álló népi öltözet, amit a hölgyek a néphagyomány jegyében az esküvő éjszakáján, a felkontyoláskor kaptak. Szintén jól ismert gyöngy ékszeres viselet a sallang, egy kifejezetten nádasmenti ékszer. A sallang felhelyezési módja mutatta meg a régi időkben, hogy valaki lány vagy asszony. A lányok ugyanis a mellény fölé helyezték az öltözetükön a sallangot, míg az asszonyok a tradíció jegyében a mellény alá tették.
A József Attila Könyvtárban mindhárom gyöngy ékszeres népviseletet láthatják az érdeklődők augusztus 16-áig.
