A Diósgyőri várról a tények mentén

Augusztus 29-én a Magyar Tudományos Akadémia első emeleti dísztermében telt ház fogadta a "Diósgyőri vár a tények mentén" című pódiumbeszélgetést. Az eseményt a szervezők nevében Berta Eleonóra, a Pro Art Alapítvány elnöke nyitotta meg.

Forrás a jövőnek

A megnyitót követően Rózsa György főlevéltáros tartott rövid összefoglalót Diósgyőr nemzetközi politikai szerepéről a történelem során, külön kiemelve a város dicsőséges múltjának egyes eseményeit. Beszédében hangsúlyozta, hogy Diósgyőr nagy adósa maradt Nagy Lajos királynak, hiszen még mindig nem állították fel a lovasszobrát a vár előtti téren, mint ahogyan azt Egerben a Dobó téren vagy Budán a Szent István-szobrok esetében megtették. Rózsa György rámutatott arra is, hogy a jelen eseményei és az ezekről készült híradások alapvető forrásokként szolgálnak majd a jövő krónikásai számára, ezért nem mindegy, hogy milyen információkat hagyunk az utókorra.

Tényeket közölt

A beszélgetés központi témája a Diósgyőri várral kapcsolatos sajtóhírek és a valóság közötti ellentmondások tisztázása volt. Rózsa György hangsúlyozta, hogy az elmúlt években a sajtóban megjelent híradások jelentős része lényeges ellentmondásban áll Rostás Lászlónak, a Diósgyőri vár felelős vezető tervezőjének 2023 őszén Miskolc város közmeghallgatásán tett közleményével. Ezeket az ellentmondásokat nyolc fő kérdésben gyűjtötte össze, melyek megválaszolására Rostás Lászlót kérte fel. Többek között a történelmi tényeket ismertette az építész. Ilyen volt a külső vár északi kaputornyának megléte, a konyha (kulcsár ház) épületének emeletes kialakítása, a nyugati homlokzat nagyméretű ablakainak hitelessége, a belső vár második emeletének létezése vagy nem létezése, a színes mázas cserepek hitelessége és mintázatának kérdése. 

Több kérdés merült fel

Korábban egyébként többen a közösségi médiában a kivitelezés hitelességét vonták kétségben, legfőképp azt, hogy korhűen készül-e el a vár. Rostás László a kérdésekre vetített képek segítségével válaszolt, és a régészek, művészettörténészek, valamint a falkutatások dokumentációi alapján egyértelműen és megnyugtatóan tisztázta a felmerült ellentmondásokat. A bemutatott tényekkel sikerült helyreállítani a vár rekonstrukciója körüli vitás kérdések tisztaságát és hitelességét.