Ezeket a madarakat, növényeket, állatokat mentette meg a kazincbarcikai óriásgyár

Fennállása 75 éves történetének eddigi egyik legnagyobb, 258 ezer négyzetméter összterületet érintő rekultivációs projektjét zárta le nemrégiben a BorsodChem. A végeredmény egy több mint 34 ezer négyzetméteres, környezetbarát, biológiai sokféleséget támogató vizes élőhely. 

A Sóstó elnevezésű területhez tartozó két mesterséges medencét az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóságával együttműködve sikerült kialakítani. A projekt azonban nemcsak a helyi lakosok, hanem a környezetvédelem, valamint az itt kialakult flóra és fauna szempontjából is jelentős mérföldkő, ugyanis eddig több mint 100 madárfajt figyeltek már meg a területen.

A gyár sósvizeit tárolták benne 

A Sóstó eredetileg a BorsodChem technológiai sós vizeinek tárolóhelye volt. Európa egyik piacvezető műanyag-alapanyag és szervetlen vegyianyag gyártója a ’90-es évek közepén három, mesterségesen kialakított medencét fóliával szigetelt le, hogy itt tárolják a gyártás során képződött vízmennyiséget. Az MDI üzemi sóbepárlók megépítése után azonban a kibocsátott sós víz mennyisége jelentősen lecsökkent, és a vízkezelés új irányt vett. A körkörösség jegyében a kazincbarcikai illetőségű vállalat a technológiai fejlesztéseket követően saját szennyvíztisztító telepének technológiájába vezette vissza kezelésre a sós vizeket. Ennek következtében a Sóstói terület feleslegessé vált, és megkezdődött a medencék felszámolása és a terület újrahasznosítása. Az itt végrehajtott, és nemrégiben zárult rekultivációs projekt nem hatósági kötelezésre valósult meg, hanem teljes mértékben a cég döntése volt. 

Együtt a nemzeti parkkal 

 – mesélt az együttműködésről Kruppa László, a BorsodChem vezérigazgatója. 

Élő maradt az élőhely 

A sóstói vizes élőhelyek kiemelten fontosak a madarak számára, mivel a 200 kilométer hosszú Sajó-völgy hazai és szlovák szakaszán még csak hasonlóak sem maradtak fenn. Ez a terület az itt fészkelő madárállományok életlehetősége mellett különösen fontos a vonuló egyedek számára, hiszen ez a terület a Kárpátok lábaihoz legközelebb eső jelentős vizes élőhely, ahol meg tudnak pihenni.  Az élőhely különösen értékes fészkelő madárfajai közé tartozik a gulipán és a gólyatöcs, de számos más madárfaj is megtalálható itt, mint a bölömbika vagy a piroslábú cankó. A sekély vizű, iszapos medencékben különféle partimadarak, mint a pajzsos cankó, sárszalonka, havasi partfutó és a bíbic, valamint récefélék, mint a tőkés réce és a barátréce rendszeresen megfigyelhetők. Emellett madárkülönlegességek is gyakran felbukkannak, például a vékonycsőrű víztaposó, kőforgató és a sarki partfutó. A part menti nádasok pedig számos nádi énekesmadár számára nyújtanak fészkelőhelyet. A sűrű mocsári növényzet a nádirigó énekétől hangos, de itt dalolnak még más nádi énekesek is, mint a foltos nádiposzáta és a nádi sármány. Általánosságban elmondható, hogy jelentős ezeken a vizes élettereken a védett madárfajok előfordulása.