2024.08.31. 11:30
146 éve pusztított Miskolcon az árvíz
A miskolci Szinva patak áradása csaknem háromszáz ember életét követelte 1878. augusztus 31-én. Ez volt a legtöbb halálos áldozattal járó árvíz a legújabb kori magyar történelemben.
Ma már elképzelhetetlen, hogy a megáradó Szinva emberéletet veszélyeztessen
Fotó: Vajda János
Miskolc történetének legsúlyosabb elemi csapása, a nagy árvíz 1878. augusztus 31-én zúdult a belvárosra. A rendkívül csapadékos nyár végén, augusztus 30-án este néhány óra alatt hatalmas mennyiségű eső esett.
Néhány óra alatt pusztított a víz
A Bükkből lezúduló víz úgy felduzzasztotta a Szinva és a Pece patakokat, hogy éjfélkor kiléptek a medrükből. A víztömeg meg-megakadt az útjába kerülő hidakban, malomgátakban, házakban, majd elsodorta az építményeket, egyre nagyobb mennyiségű hordalékot halmozva fel, szűkítve a víztömeg útját.
Miskolc belvárosában percenként fél métert emelkedett az ár, elöntve a korábban biztosan száraznak gondolt helyeket is. Volt, ahol hat méter magasan állt a víz, az álmukból felriadó embereknek nem sok esélyük volt menekülni. Nem álltak rendelkezésre a mentéshez szükséges eszközök, a hatóságok tehetetlenül szemlélték a zűrzavart és a pusztítást.
Mindenhol holttestek és romok
Az ár néhány óra alatt elvonult, de a pusztítás mértéke hatalmas volt. Mindenhol holttestek és állati tetemek hevertek. A mai Búza téren tárolt kukorica- és búzakészletek megsemmisültek. Az árvíz letarolta a mai Madarász Viktor, Kossuth, Széchenyi, Palóczy László és Ady utcát, minden hidat elsodort, romba döntötte a kórházat, a katolikus elemi iskolát és a minorita rendházat.
A város 2972 épületéből 2182 rongálódott meg, 698 ház vált lakhatatlanná. Az árvízben 277 ember halt meg, de a környékbeli településekkel együttvéve az áldozatok száma elérte a négyszázat, legtöbbjüket szeptember 2-án temették el.
Újjá kellett építeni a várost
Országszerte adakozás indult a város megsegítésére, még Ferenc József és Erzsébet királyné is küldött pénzadományt. A befolyt összeg csak a károk töredékét fedezte, így Miskolcnak gyakorlatilag egyedül, saját erőből kellett újjáépítenie belvárosát. A károsultak megsegítésére adták ki a Miskolcz gyásza 1878. augusztus 31. című emlékkönyvet, amelyben egy miskolci fényképész, Szinay István tíz felvétele is megjelent. Az árvíz nyomán készült az első ismert olajfestményt Miskolcról. Telepy György táblaképét a Herman Ottó Múzeum képtárában őrzik.
A nagy árvíz ötvenedik évfordulóján, 1928-ban a Szent Anna téren Gárdos Aladár emlékművét avatták fel. Az ár magasságát egykor számos jelzés örökítette meg, némelyikük még ma is látható, többek között a megyeháza és a színház falán.