2024.08.15. 14:04
Az első magyar űrhajós kapta a Rákóczi-láncot - képekkel, videóval
Szent István király előtt tisztelegtek ünnepi közgyűlés keretében a miskolci vármegyeházán. Ebből az alkalomból a vármegyei önkormányzat legrangosabb kitüntetését, a Rákóczi-lánc díjat.
Farkas Bertalan kapta meg Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegye Önkormányzata Rákóczi-lánc díját
Fotó: Vajda János
Bánné dr. Gál Boglárka, a vármegyei közgyűlés elnöke Szent István intelmeiből idézett ünnepi köszöntőjében. Felidézte, hogy az államalapító sikerrel koordinálta pogány népének integrációját Európa politikai struktúrájába, megteremtve az ország stabilitását a következő ezer évre.
Fotó: Vajda János
Szent István üzenete és intelmei a mai napig érvényesek. Nemzetünknek identitást, társadalmunknak karaktert, történelmünknek pedig szilárd bástyákat adott az évszázadok során
– mondta az elnök.
Olyan, mint a tölgy
Hozzátette, hogy Szent István kezei között megszületett az a keresztény magyar állam, amely olyan, mint a tölgy. A gyökere vaskos és mélyen a földbe kapaszkodik. A legszilárdabb és legstrapabíróbb építőfa, amely nem hajlik, igaz nem is túl rugalmas, de tartós és nagy teherbírású.
Szent István királynak olyan fát sikerült ültetnie, amely az öreg kontinens egyik legszívósabbja. Az ima ereje Szent István intelmeinek visszatérő eleme és az élet furcsasága, hogy a jelenben mi, átkeresztelkedett pogányok mutatunk példát Európának. Fejünket újra fordítsuk a keresztény hit kikötőjéhez ahova Szent István kormányozta
– zárta szavait Bánné dr. Gál Boglárka.
Szent István tanítása: ne a könnyebb, hanem a helyes utat válasszuk
Szent István személyében összefonódik a magyar államiság és kereszténység
– kezdte ünnepi beszédét dr. Alakszai Zoltán főispán. Első királyunk a kereszténységet tette országunk alapjává, ami fordulatot hozott a magyarság életébe, amivel túlélte ezer év viharait és megpróbáltatásait. Közösségé, egységgé, nemzetté kovácsolta a magyarokat.
Fotó: Vajda János
A nemzeti ünnepeink lehetőséget adnak arra, hogy a minket körülvevő világot egy magasabb dimenzióba emeljük, hogy a hétköznapok sodrását megállítsuk, hogy olyan mércékhez mérjük, ami már kiállta az idő próbáját. Szent István politikájának alapja a szuverenitás volt: senkitől sem függeni, senki alárendeltje nem lenni – ez a Szent István-i minimum. Úgy tette az országot a nyugat részévé, hogy kelet felé is nyitva hagyta a kaput. Nem elzárkózott, hanem virágzó kapcsolatokra törekedett minden irányba. Tanítása arról szól, hogy ne a könnyebb utat válasszuk, hanem a helyeset.
mondta a főispán, majd Sík Sándor piarista szerzetes Magyarnak lenni című versével zárta ünnepi beszédét.
Az első magyar űrhajós Borsod-Abaúj-Zemplénben töltötte a nyarait
Az Emődi Pincegazdák Dalárdájának dalcsokra után Bánné dr. Gál Boglárka és Dr. Alakszai Zoltán átadták a vármegyei önkormányzat legrangosabb kitüntetését, a Rákóczi-lánc díjat.
A díjat idén Farkas Bertalan nyugalmazott dandártábornok, az első magyar űrhajós kapta.
A díj átvétele után megosztotta, hogy mi köti vármegyénkhez:
Kevesen tudják, de gyerekkori nyaraim nagy részét ebben a vármegyében, Pácinban töltöttem nagyszüleimnél.
Felidézte, hogy soha nem akart vadászpilóta lenni, de amikor jött a lehetőség, mosolyogva csinálta végig a teszteket. Büszke arra, hogy aranykoszorús elsőosztályú vadászpilóta lett, ami a legmagasabb elismerés Magyarországon. Mivel nem gondolta, hogy ő lesz a kiválasztott űrhajós, azokat a teszteket is mosolyogva, tét nélkül csinálta végig.
Farkas Bertalan legszebb magyarságához fűződő pillanata
Elmondta továbbá, hogy az idén kiválasztott leendő magyar űrhajósokkal szemben a legnagyobb különbség az volt, hogy most a két fiatal nyíltan lett kiválasztva, míg ők Magyari Bélával teljesen titokban vettek részt a teszteken és a képzéseken. Kevesen tudtak a programról, titkosan kezelték. 1980. május 26-án egyik pillanatról a másikra jelentették be a nyilvánosság előtt, hogy megszületett az első magyar űrhajós.
Párás szemmel idézte fel a magyarságához kötődő legemlékezetesebb pillanatát, amikor a világűrben hallhatta és énekelhette a magyar himnuszt.
A jelenleg Amerikában felkészítésen részt vevő leendő magyar űrhajósok felkészítésében is részt vesz, ami új szakaszt nyitott az életében 75 évesen. Zárásként felidézte, hogy a mai napig emlékszik az élményre, amikor Miskolcon járt és tele volt a tér. Még egyszer kiemelte, hogy nagyon sokat jelent számára a Rákóczi-lánc és olyan helyen fogja elhelyezni, hogy minden látogatója megcsodálhassa. Az ünnepi közgyűlésen a Galamb Alex által sütött új kenyeret – miután a történelmi egyházak képviselői megáldották és megszentelték – Bánné dr. Gál Boglárka elnök szelte meg. A Császta Néptáncegyüttes műsora zárta az ünnepi közgyűlést.
Rákóczi-lánc átadása 08.15.
Fotók: Vajda JánosFarkas Bertalan a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Gyulaházán született 1949-ben, középiskolai tanulmányait Kisvárdán folytatta, a Bessenyei György Gimnáziumban érettségizett. 1967 és 1969 között elvégezte a Kilián György Repülő Műszaki Főiskolát Szolnokon, 1970-től 1971-ig a szovjet Repülő Műszaki Főiskola növendéke volt. 1972-ben repülőtiszt, majd négy évvel később első osztályú vadászrepülő lett. A magyar légierő pápai alakulatánál szolgált, majd önként jelentkezett űrhajósnak, és 1978-tól századosi rendfokozattal űrhajóskiképzésen vett részt. A szocialista országok közös űrkutatási programja, az Interkozmosz keretében az 1970-es évek második felében vált lehetővé, hogy a szovjet Szojuz űrhajókon a tagországok egy-egy képviselője is feljusson a világűrbe. Űrhajósnak a már sokrétű szűrésen, kiképzésen átesett vadászrepülőgép-pilóták jelentkezhettek. Az 1977 tavaszán a kecskeméti Repülőorvosi Vizsgáló és Kutatóintézetben kezdődött folyamat során a jelöltek körét négyre szűkítették. Közülük ketten – Farkas Bertalan és Magyari Béla – a Moszkva melletti Jurij Gagarin Űrhajóskiképző Központban, népszerű nevén Csillagvárosban végezték a további felkészülést 1978 és 1980 között. Kettejük közül a választás már 1978-ban Farkas Bertalanra esett, akit szükség esetén Magyari Béla helyettesített volna. A tervek szerint a szovjet–magyar űrutazásra 1979-ben került volna sor, de áprilisban technikai hiba miatt meg kellett szakítani a szovjet–bolgár űrrepülést, és az a döntés született, hogy amíg nem tisztázzák a probléma okát, a magyar űrhajós és szovjet társa nem szállhat fel. Farkas Bertalan kutatóűrhajós és Valerij Kubaszov parancsnok 1980. május 26-án, magyar idő szerint 20 óra 20 perckor a Szojuz-36 fedélzetén indult útnak a kazahsztáni Bajkonur űrközpontból. Magyarország ezzel a nemzetek sorában hetedikként lépett ki a világűrbe. Az űrhajó egy nappal később dokkolt a Szaljut-6 űrállomáson, ahol Leonyid Popov és Valerij Rjumin szovjet űrhajósok fogadták őket. Farkas Bertalan 1986-ban a Budapesti Műszaki Egyetemen közlekedésmérnöki diplomát szerzett, és a Magyar Tudományos Akadémia Interkozmosz Tanács kutatócsoportjának munkatársa, mérnök ezredes lett. 1991-től repülhetett újra teher-, személyszállító és sportrepülőgépekkel, 1995-től dandártábornok, a honvédség repülőszemlélő-helyettese volt. 1996-ban légügyi attasé lett az Egyesült Államokban, 1997-ben nyugállományba vonult. Ezután gazdasági vállalkozásokba fogott, majd a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen kutatómérnökként katonai környezetvédelemmel foglalkozott, és tudományos tanácsadóként is dolgozott.
Videós tartalmaink továbbra is megtalálhatóak a YouTube csatornánkon.
