Mestermű a Mesterjátszma a CineFesten

Vannak azok a filmek, amiknek a végén a néző eldönti, ezt még egyszer megnézem, mert olyan csavar volt benne, ami az újbóli megtekintésre egy teljesen más perspektívából láttatja majd a történetet, mint amit az ember elsőre tapasztalt tőle. Ide sorolom a Harcosok klubját, a Hatodik érzéket, a Más világot, a Legbelső félelmet, a Kontrollt és még sok másikat, aminek végén döbbentem.

Mesterműnek Tóth Barnabás Mesterjátszmája pedig azért nevezhető, mert nem egy csavar van benne, hanem legalább kettő!

Szpojler nélkül

Az idei, XIX. CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál programfüzetében olvasható, hogy a program egyik kedvenc rendezője, Tóth Barnabás visszatér a fesztiválra. Az 1977-ben, Strasbourgban született szakember Akik maradtak című filmjére már világszerte felfigyeltek, amikor bekerült az Oscar-díjra esélyes alkotások közé. De övé volt a Susotázs és az Újratervezés is, amik szintén hódítottak az interneten. Most az 1956 utáni időkhöz nyúlt, és újra óriási sikerrel. A Mesterjátszma egy fiatal szerelmes vonatútját kíséri végig nyugatra.

 – írják az előzetesben.

A történet Stefan Zweig novellája alapján készült. És további részlet nem is mondható el, mert akkor nem ütne a film.

Titkok a közönségtalálkozóról

Mint azt Fonyódi Tibor, a forgatókönyvíró elmondta, 1959-ben már készült egy 51 perces magyar tévéfilm a novellából, 2021-ben a németek csináltak belőle történelmi háborús drámát.

„Magyarrá akartam tenni a történetet, ezért nagyon érdekes kérdésekkel találtam szembe magamat, amikor elkezdtem kitalálni a cselekmény körülményeit. Az eredeti hajón játszódik, de Magyarországra jobban illik a vonat. Hova megy az a vonat? Nyugatra. Mi elől menekül a sakkozó? Egy diktatúra elől. Melyik legyen ez az időszak? 1956. Először Szurmay János producernek mutattam meg az anyagot, majd Barna beleszeretett. Pályázati pénzre volt szükségünk, így csak két év után valósult meg a film" – mondta a forgatókönyvíró, aki hozzátette, hét vagy nyolc verziója született meg a forgatókönyvnek.

A szerelmesek férfitagját, a film egyik főszereplőjét alakító Váradi Gergely szerint már-már kaszkadőrfeladatai voltak.

„Nagyon szerettem a fizikai munkát a forgatások ideje alatt. Nagyon jó élmény volt az egész, mégis alig emlékeztem bizonyos jelenetekre" – mondta, majd a közönségtalálkozón kiderült az is, szinte az egész filmet műteremben vették fel. Abban pedig a technika segített, hogy szétlőtt Budapestet mutassanak néhány jelenet hátterében.

Feketén-fehéren a sakkról

A papot játszó Hajduk Károly úgy nyilatkozott, időutazás volt.

„Nem most forgattuk, jó volt visszanézni, emlékeket idézett fel, eszembe jutottak az akkori benyomásaim. Meg azok az esték is felrémlettek, amiken a fiammal gyakoroltuk a sakkpartikat" – mondta.

Tóth Barnabás bevallotta, nem jó sakkban, pedig összehoztak egy házibajnokságot is a film készítőivel. Elmondta, nem gondolkodott szereplőkben, casting volt.

„Álomszereposztást hoztam létre, amivel nagyon elégedett és boldog vagyok – mondta, majd azzal zárta a közönségtalálkozót, hogy elárulta, odavan Miskolcért. „Nekem nagyon fontos ez a város és ez a rendezvény, mindegyiken voltam, tizenkilencedszer vagyok itt, bármikor szívesen jövök, mert sokat köszönhetek ennek a fesztiválnak. Nagyon-nagyon szeretem" – vallott érzéseiről, amit a közönség kitörő tapssal fogadott.