Újrarendeződött a tér és az idő a Miskolci Galériában

Közben Czakó Péter kellemes szaxofonjátéka gondoskodott arról a Miskolci Galéria termeiben, hogy izgalmasan szürreális hangulatban fedezzék fel a földöntúli benyomásokat ébresztő alkotásokat, amiket nehéz lenne besorolni valamelyik művészeti irányzatba. A valóság falait tépte szét a kiállítás a Miskolci Galériában. 

Miskolci Galéria: a Biblia képei is megjelennek a festményeken

Borgót a triptichonok festőjének is nevezhetnénk, mivel nagyon szeret egy központi kép mellé egy bal és jobb oldali képet is készíteni, amelyek egy egységes szabályrendszerbe, a triptichonok szerkezetébe rendeződnek. Mert szerinte az alkotás nem tökéletes, ha csak egyetlen irányt fest meg, így az alkotás nem jutna el a teljességhez. Ebben a felépítésben készíti rendszerint bibliai témákat ábrázoló alkotásait. Így került a vásznára Jónás és a cethal története, más képein pedig Bábel tornya is megjelenik. Akárcsak Jákob lajtorjája, az égi létra. És amíg Jákob alszik, fel és alá járnak a lajtorján az angyalok. Borgó egy érdekes munkamódszert követ a festészet útján. Mindig felírja az őt éppen foglalkoztató gondolatokat, ezeket a cetliket a falra rögzíti, és rendszeresen visszatér hozzájuk festés közben. Korábban itt írtunk arról, milyen színes programok várták az érdeklődőket a Miskolci Galériában, például az art coachingba is betekintést nyerhettek az érdeklődők. Itt még többet tudhatunk meg Borgó tárlatáról a Miskolci Galériában. 

A kút és a tér furcsa szemlélete

A képek térbelisége igen hangsúlyos szerepet játszik Borgó alkotásain. És mindent áthat a zene, a mozgás, az idő szokatlan szemlélete, amit akár Borgó stílusjegyének is nevezhetnénk alkotásait szemlélve.

 - vezetett be az alkotás folyamatába György Csaba Borgó. A festőt gyermekkorában szülei nagy erőkkel tiltották a kúttól, de ahogy ez lenni szokott, ennek ellenére még nagyobb lendülettel kezdett érdeklődni a kút iránt. Borgó belenézett, és elbűvölte, hogy a víz tükröződése miatt egyszerre látta magát lenn és fenn a kék égben. Innentől pedig már csak pár lépés volt a tér különleges szemlélete, amely a festményein is megjelenik. Szakrálisabbá vált a gondolkodása, innen jött a Hermész Triszmegisztosz iránti érdeklődés, a képein megjelenő felső és alsó világ kettőssége.

Az ember élete első ránézésre a festő szerint vízszintes tengelyen történik, azonban sokkal többről van szó: születünk és meghalunk, közben viszont más irányok és más dimenziók is megjelennek a létezésünkben. Ezekbe nyerhetünk betekintést Borgó alkotásai által.

Hermész Triszmegisztosz hatott Borgóra

„Festészetem fontos ihletője Hermész Triszmegisztosz, egy ókori filozófus, akit a fenn és a lenn világa foglalkoztatott. Mindössze 13 mondat maradt fenn tőle, az viszont meghatározta az európai gondolkodást. Triszmegisztosz vetette fel, hogy ami lenn van, az fentről jő, és ami fent van, az lentről jő”- mesélt egyik nagy inspiráló példaképéről Borgó.

Az alkotásait nem mindennapi térhatás jellemzi: olyan vizuálisan sokrétű benyomást keltenek, hogy az ember szemei előtt elmosódnak a mindennapi irányok, a vízszintes és a függőleges, így sokszor nem tudjuk pontosan, a megjelenő alakok közül ki van elöl és hátul. Ez a létezésben rejlő kaotikumot is jól jellemzi.

További videós tartalmaink itt.