MVLC: A ranglistavezető sosem retten meg a medenceharctól

Miskolc - Az olimpiai negyedik helyezett klasszis center hisz az MVLC elé kitűzött cél elérésében.

Az alapszakasz felénél tart a férfi OB I-es bajnokság (ez 7 meccset jelent), és ennek apropóján elkészültek az első statisztikai kimutatások, sorrendek. Nem meglepő módon több kategóriának a listáján is előkelő helyen szerepelnek a B csoportban jelenleg negyedik pozíciót elfoglaló Pann­Ergy-MVLC pólósai: labdaszerzésben a kapusok között Csoma Kristóf a harmadik (14 labda), a mezőnyjátékosoknál Milos Milicic az első (16), Alex Bowen a harmadik (11), míg az úgynevezett átlagértékszám szerint Sasa Misic eddig a legjobb játékos (27,5), megelőzve a debreceni Lukás Duríkot (24,3), valamint a szolnoki Varga Dénest (24,2). A szerda dél­előtti edzésen megkerestük a miskolciak montenegrói centerét, hogy kommentálja ezen tényeket.

Felelősségvállalás

– Nem szoktam a statisztikai adatokat bújni, annak persze örülök, ha jól játszom, de az elsődleges az, hogy a csapatom győzzön – kezdte Sasa Misic. – Ez a jelenlegi első hely nemcsak az én érdemem, hanem a többieké, a társaimé is, akik ha nem segítenének, nem adnának jó labdákat, akkor én sem tudnék olyan formában játszani, mint amit elvárok magamtól, és amit elvárnak tőlem a klubnál. Amikor valaki leigazol egy külföldi játékost, akkor abban bízik, hogy az az ember a legjobbak közé fog tartozni, belead mindent, és száz százalékot nyújt minden meccsen. Ez normális és ezzel egy profi sportolónak nincs semmi gondja. A felelősséget az adott csapat valamennyi tagjának vállalnia kell, viszont egy légiósra ez hatványozottan érvényes.

Az 1987-es születésű vízilabdázó a nyáron az orosz Kinef Kirishitől érkezett a borsodi megyeszékhelyre.

– Már májusban megkeresett Bachner András elnök, aki egy nagyon ambiciózus ember, és felvázolta, hogy mit terveznek a klubnál – árulta el a montenegrói válogatottal a riói olimpián 4. helyen végző center. – Elmondta, egy új, komoly csapatot építenek, amellyel előrébb szeretnének lépni, ehhez a feladathoz keresnek embereket, és az edzővel, Sike Józseffel rám is gondoltak. Volt más ajánlatom is, maradhattam volna Oroszországban is, ám András meggyőzött, de magam is úgy éreztem, hogy hasznosabb lesz visszatérni a magyar bajnokságba, amelyet, szerintem, most a legmagasabban jegyeznek a világon. Ezúton is köszönöm a bizalmat, mind az edzőnek, mind a klubvezetésnek. Eddig jól megy nekünk a szezonban, a Magyar Kupában bejutottunk a nyolc közé, a bajnokságban pedig minden esélyünk megvan arra, hogy megvalósítsuk a tervet, a legjobb 8 közé kerülést.

Kiegészítésül: a délszláv vízilabdázó korábban a Ferencváros és a Debrecen alkalmazásában is állt Magyarországon, ezért kiválóan beszéli a nyelvet.

Az olimpiai arany

Sasa Misic posztja talán a legkeményebb ebben a sportágban, hiszen nyomják, vonják az embert, akár másodpercekre is eltüntetik a víz alá…

– Ez valóban így van, de ezért mondják igazán férfias játéknak, ugyanígy magát a pozíciót, amit én szeretek – ismerte be a PannErgy-MVLC csapatkapitánya. – A csapatsportokban van kontakt, hol kevesebb, hol több, itt több, tényleg néha verekedni kell a labdáért, a helyzetért, de a harc sosem rettentett meg, vállaltam és vállalom. Sokszor zónáznak ellenünk az ellenfelek, amit úgy próbálunk meg átjátszani, hogy a többiek teret nyitnak, ezáltal előttem is jobb lehetőségek adódhatnak.

A centert arról is faggattuk, hogy mi a legnagyobb álma a vízilabdában.

– Természetesen az olimpiai bajnoki cím, attól nincs nagyobb dolog, elismerés. Úgy gondolom, a montenegrói válogatott esélyes lehet az aranyéremre a 2020-as tokiói játékokon. Addig fogunk érte küzdeni, amíg lesz sanszunk az elérésére, nem arról vagyunk híresek, hogy bármikor is feladnánk… – szögezte le Sasa Misic.

ÉM-MI

Misic-tények