Kézis összehangolás a csúcstól az alapokig

A Magyar Kézilabda Szövetségen (MKSZ) belül február 11-én megalakult a Sportakadémiai Központ, melynek vezetője Juhász István lett.

,,Ez egy hosszabb folyamat újabb állomása – tudtuk meg a mezőkövesdi szakembertől. – 2019 tavaszán elindult egy kezdeményezés, kormányzati szándék arra, hogy államilag elismert sportakadémiákat hozzanak létre Magyarországon három sportágban, a labdarúgásban, kosárlabdában és a kézilabdában. Miért fontos, hogy államilag minősítettek legyenek ezek az intézmények? Ha azt mondjuk – az élet bármely területéről –, hogy akadémia, mindenkinek a magas szintű képzés jut eszébe, így a sportban is. Erre eddig központi szabályozás nem volt, ezért történt ez a lépés: most már meg kell felelni egy minősítési követelményrendszernek, amelyet ha teljesít a pályázó sportszervezet, akkor megkapja az államilag minősített sportakadémiai címet. Ha pedig megfelelt, azután a kormányzat támogatja a működését.”

Hozzá tartozik

Juhász István ezután a kézilabdás vonalat ismertette, amely hozzá tartozik:

„2020. január 1-jétől hat minősített sportakadémia kezdte meg működését: Nemzeti Kézilabda Akadémia férfi-női, Debrecen női, Ferencváros férfi és női, Győr női, Balatonfüred–Veszprém férfi és Szeged férfi. Jelenleg ezekből az akadémiákból kerül ki az utánpótlás-válogatottak kilencven százaléka. A Magyar Kézilabda Szövetség és az akadémiák elemi érdeke az, hogy itt egy olyan harmonizált együttműködés legyen, ami nemcsak a klubérdekeket szolgálja, hanem a nemzeti válogatottak érdekeit is. Ezért jött a gondolat, az új feladatkör, és létrehoztuk a Sportakadémiai Központot.”

A sportvezető a következő feladatokról is beszámolt:

„Magyarországon körülbelül hatszáz kézilabdás sportszervezet működik, melyek legalább annyira fontosak, mint az akadémiák. Az élsport mellett az alacsonyabb osztályú versengés és a tömegsport is létezik, és az egymás közötti átjárhatóságot biztosítani kell, hiszen a tehetségek bárhol felbukkanhatnak. Erre az egészre kellene kialakítanunk egy olyan struktúrát, ami a játékosok áramlását, képzését, a kis szervezetek megerősítését szolgálná. A csúcson már működnek a sportakadémiák, ez alá szeretnénk építeni egy alközponti rendszert az országban, ez lenne a második szint, az elmúlt öt év eredményességét minden korosztályban figyelembe véve választva ki a helyszíneket. Természetesen szakmailag is segíteni fogjuk majd ezeket a helyeket, ami a különböző korosztályok tehetségfejlesztését megfelelően tudja majd támogatni. Mindezeket kell kidolgozunk az előttünk álló időben, mert 2020 szeptemberében szeretnénk elindítani a rendszert. Ezeket az alközpontokat pedig a Magyar Kézilabda Szövetség működtetné.”

4000

Juhász István ezután kifejtette, hogy a „harmadik szint” már funkcionál. Az MKSZ-nek 2013-ban határozott elképzelése volt, hogy az általános iskolai kézilabdás képzést megerősíti. Ez el is indult, szép számokat tudnak felmutatni. Több mint 4000 akkreditált pedagógust tudtak képezni kézilabda-oktatásra, az általános iskolák 66 százalékát felszerelték kézilabdás egységcsomagokkal. Ráadásul 2016-ban bekerült a szivacskézilabdázás a nemzeti alaptantervbe, így a diáksport irányából jó iskolai háttérbázis épülhet ki.

„Meggyőződésünk, hogy csak úgy alakulhat ki komoly utánpótlás, ha az általános iskolákban is komoly munka folyik, ezt már a korábbi évtizedek is bizonyították – tette hozzá. – Átjárható rendszert szeretnénk kialakítani, ami mindkét irányban működhet. A sportakadémiákból egy minőségi állomány fog kikerülni. Közülük nem mindenki tud majd játszani Győrben vagy Veszprémben, de ezek a játékosok a többi hazai csapatnál komoly minőségi erősítést hozhatnak. Az összehangolás nagy munka lesz, de úgy látom, hogy minden résztvevő nyitott arra, hogy az együttműködés megvalósuljon és jól működjön, mert óriási a felelősségünk a sportág hosszú távú sikeressége iránt.”

A határon túl is

– Van még egy negyedik szegmens is a terveink között – mondta Juhász István. – Felmértük a határon túli magyarok lakta területek kézilabdás aktivitását is. Közel 3000 magyar identitású kézilabdázót és 140 magyar edzőt találtunk. A célunk Dunaszerdahely, Ada és Székelyudvarhely központtal a határon túli képzések és támogatások elindítása. Nem el szeretnénk hordani onnan a téglát, hanem ott megerősíteni a szakmai munkát és identitást, és ha eljön az ideje, integrálni a tehetségeket.

(A borítóképen: Juhász István | Fotó: ÉM)