Fantasztikus hazai fordítás a második játékrészben

Az NB III.-as hegyaljai együttes története során második alkalommal került be a legjobb 32 közé a Magyar Kupában, és szerda kora délután a 16 közé jutásért lépett pályára, saját létesítményében az NB II.-es Kaposvári Rákóczi ellen. Bár a meccs előtt hó, havas eső esett Tállyán, és a pálya vizes, mély lett, Veizer Roland játékvezető úgy döntött, hogy az összecsapás megrendezhető a +1 fokos időjárási körülmények között. A hazaiaknál a kezdőcsapatba került a két új téli szerzemény, Kulcsár Hunor, és a szlovák Filip Serecin is.

Két vendégtalálat

Jó iramban kezdődött az összecsapás a körülmények ellenére, Tarr védése említésre méltó esemény volt a 4. percben. A somogyiak hét végi, bajnoki kezdőcsapatából három játékos marad Várhidi Péter döntése alapján, aki úgy érezte, hogy lehetőséghez juttatja azokat, akik az NB II.-ben eddig kevesebbet futballoztak. A tállyaiak nyíltan álltak a mérkőzéshez, igyekeztek zavarni a Kaposvár támadásépítéseit, akiknél Andricnak volt egy veszélyes beadása, de Bocsi tisztázni tudott, nehéz szituációban. Bartos szintén remek beadást kapott, de nem tudta jól megfejelni a labdát, mezőnyfölényben focizott a vendéggárda. Nyitraiék – akik éppen a felkészülés közepén járnak – felvették a kesztyűt, a ritmust, ha az utolsó paszszok jobbak, ők is mutathattak volna fel igazán komoly helyzetet. Bihari mutatta be a második nagy mentést, nagyon igyekezett a vezetés megszerzéséért a Rákóczi. Tóth Sz. szabadrúgása a 28. percben életerős, lapos volt, de nem okozott gondot Bánkinak. Két perccel később Farkas adott be balról, és Balázs nem ért bele jól a labdába, de az Tarrt elkerülve a hálóba jutott (0–1). Nem állt le a Rákóczi, Szakály–Lakatos összjáték futott a pályán, utóbbi Balázshoz centerezett, aki 5 méterről lőtt a hazai kapuba (0–2). A felpörgő vendégcsapatból Bartos a bal kapufát találta telibe, nem sokkal ezután Tarrt lőtte hasba, aki utána is hárított egy vendéglövést. Az első félidő első negyedórájában nem nyújtott rossz játékot a Tállya, de utána a Rákóczi magasabb fokozatba kapcsolt, és megérdemelten szerzett kétgólos előnyt.

Gólok egymás után

Mindkét csapatnál volt módosítás a szünetben, aztán a Rákóczi egy lesgólig jutott, illetve Tarr védett lábbal. A frissen beállt Ondó 15 méterről laposan a jobb alsó sarokba helyezett, így máris nyíltabb lett a csata (1–2), amely szakadó esőben zajlott. És még nem volt vége, mert 22 méterről Tóth Sz. a bal felső sarokba bombázott (2–2), a szünetről visszatérő házigazda szép találatokkal jött vissza a mérkőzésbe. Csak dicsérni lehetett a csapatokat, hogy a borzasztó időben abszolút fogyasztható meccset produkáltak, majd jött Serecin, aki szintén nagy gólt ragasztott, amivel fordult a kocka (3–2).

Várhidi Péter hármas cserét hajtott végre, de Szegedi 18 méterről, laposan, kilőtte a bal alsó sarkot, ez is egy csodálatos találat volt, és nem túlzó a jelző (4–2).

Történetében először

A 0–2 után elkényelmesedő Rákóczinak fel volt adva a lecke a teljesen megérdemelten fordító házigazda ellen, amely keményen harcolt minden labdáért. A Kaposvárnak kellett kezdeményeznie, meg is tette, a TKSE építhetett kontrákra, amiből Ondó vágta az ötödiket 15 méterről, a jobb alsóba (5–2). Az első félidő nagy részében irányító Kaposvárt (amelynél Szarka még szépített, 5–3) lefocizta a második félidőben a házigazda, amely kiváló játékkal és remek gólokkal jutott a legjobb 16 közé, története során először.

Tállya KSE – Kaposvári Rákóczi FC 5–3 (0–2)

Tállya, zárt kapuk mögött. V.: Veizer (Medovarszki, Belicza).

Tállya KSE: Tarr – Nyitrai, Minczér, Bihari, Bocsi (Motkó, 70.) – Tóth Sz. (Ohar, 86.), Fenyőfalvi, Kulcsár H. (Szegedi, 51.), Kelemen (Tóth L., 46.) – Serecin, Jano (Ondó, 46.). Vezetőedző: Lasztóczi Péter.

Kaposvár: Bánki – Vachtler (Nagy J., 63.), Dvorschák (Ur, 63.), Nagy T., Lakatos – Szakály A., Gál M. (Zólyomi, 76.) – Bartos, Farkas (Bíró, 63.), Andric – Balázs (Szarka, 46.). Vezetőedző: Várhidi Péter.

Sárga lap: Ur a 78., Szegedi a 81., Lakatos a 89. percben.

Gólszerző: Balázs (0–1) a 30., Balázs (0–2) a 32., Ondó (1–2) az 52., Tóth Sz. (2–2) az 54., Serecin (3–2) a 60., Szegedi (4–2) a 65., Ondó (5–2) a 84., Szarka (5–3) a 91. percben.

Jók: az egész csapat, ill. Balázs.

Lasztóczi Péter: – Sportemberként arra készültünk, hogy ha lehet, jussunk tovább, de az első félidőben fölénk nőtt a Kaposvár, s ha 0–2-nél kihasználják a ziccereiket, eldől a meccs, de a fociban nincs ha... A második félidőben kondicionálisan jobban néztünk ki, ez lehetett a siker titka. A félidőben is azt mondtam a játékosoknak, soha nem szabad feladni, ez a győzelem mentálisan nagyon sokat ad nekünk.

Várhidi Péter: – Nagyon jól játszottunk az első félidőben, megérdemelten vezettünk, és volt még legalább három ziccerünk. A második félidő elején a lesgól tulajdonképpen öngól volt, aztán akadt újra egy ziccerünk. Sajnos ezután megálltunk, amire most még nem találok magyarázatot.

(A borítóképen: Nagyszerűen fociztak a hazaiak (kékben))