Tokióban műsoron, Párizsban műsoron kívül

A napokban Budapesten tartott tisztújító közgyűlésen ismét célba ért a sportágban évtizedek óta dolgozó miskolci ügyvéd, dr. Mészáros János. Vele beszélgettünk.

Hányadik elnöki ciklusára kapott felhatalmazást?

A sokadikra. Volt kétéves megbízatásom is, a mostani pedig már öt esztendőre szól. 1994-ben lettem alelnök, míg az első számú vezető tisztségét 1999-ben nyertem el, így ha jól számolom, huszonkét esztendeje irányítom a sportág honi életét. Tőlem régebben csak dr. Tóth László, a cselgáncsozók országos elnöke szolgál.

Volt ellenjelöltje?

Nem. Engem valamiért nem akarnak leváltani. Nálunk csatározás általában csak az elnökségi tagságért zajlik. Ennek az az oka, hogy szervezetünk jól működik, ennek következtében felértékelődnek a vezérkari helyek, amelyekért rendre többen is küzdenek.

Öt alelnöke van. A mai világban nem túlzás ez?

Szó szerint nagy szövetség a miénk. Az ország egyik legnagyobb szervezetét adjuk, több szakágunk van, versenyrendszerünkben több ezer sportoló vesz részt. Az alelnökök külön-külön felelnek például a stílusokért, a hagyományokért és a médiamarketingért, elosztottuk a feladatokat, ezért jutottak öten a szakterületekre.

Említette, hogy szervezetük jól működik. Akkor írhatjuk, hogy itthon minden rendben van ebben a műfajban?

Ez a megállapítás teljes mértékben megfelel a valóságnak. A karate bekerült a kiemeltek közé, az iskolai oktatás és az edzőképzések terén olyan előrelépéseket tettünk, amelyeket bármelyik sportág megirigyelhet, és vidékfejlesztési stratégiát is elindítottunk, jövőre pedig megünnepeljük a karate hazai meghonosításának ötvenesztendős jubileumát. Tagszervezeteink becsülettel és nagy lelkesedéssel végzik a munkájukat, nekem az a dolgom, hogy vigyázó szemeimet le se vegyem róluk.

A tokiói olimpián lesz-e magyar karatéka?

Nagyon szeretném, ha lenne, garanciát persze nem adhatok. Párizsban lesz az utolsó kvalifikációs verseny, a francia fővárosban – ahol magam is jelen leszek – dől el, hogy egyesek kijutnak-e Japánba. A kiküldetés kivívása nagyon nehéz, vagy inkább úgy kell fogalmaznom, hogy elképesztően nehéz feladat, mert kategóriánként csak tíz sportoló utazhat a Távol-Keletre. Reményeim szerint néhány honfitársunknak sikerülhet az ötkarikás részvétel kivívása. Önmagában már az is biztató, hogy jelöltjeink az utolsó pillanatig versenyben vannak, és néhány nap múlva a világ klasszisaival mérik össze tudásukat az olimpiai repülőjegyért.

Ön elutazik Tokióba?

Igen, a jelenlétemre igény és szükség is van. A Magyar Olimpiai Bizottság utazó csapatának tagja vagyok és a játékok utolsó harmadát, benne a karate küzdelmeit fogom látni. A koronavírus-járvány miatt kialakult helyzetben most egyébként nagyon kevés ember mehet a felkelő Nap országába, a MOB a látogatói státuszt is törölte, és csak a lehető legszükségesebb létszámú küldöttséget utaztatja a földkerekség legnagyobb szabású eseményére.

Felnőtt-világbajnokságot rendeznek 2023-ban. A hátralévő két év elegendő az előkészületekre?

Elegendőnek kell lennie. A vb-t 2013-tól tervezem, akkor villant át először bennem a magyarországi vébé rendezésének gondolata. Ekkor tartottuk a felnőtt Európa-bajnokságot, nekem pedig stratégiai elképzelésem volt, hogy pályázzuk meg a 2020-as vagy a 2022-es világbajnokságot. A pandémia miatt aztán 22-ről 23-ra csúsztunk át.

A karatevébét néhányan kis olimpiának nevezik...

Háromszereplős viadalról van szó: a játékok része a világ- és a hazai szövetség, a harmadik szereplő pedig természetesen a magyar állam. A milliárdos nagyságú tornának itthon csak a Papp László vagy a jövőre átadásra kerülő kézilabda-aréna képes helyet adni. Ezerötszáz versenyzőt és négyezer-ötszáz stábtagot – vezetőt, bírót, mestert, orvost, gyúrót és így tovább – várunk.

Megtöltik a Papp László arénát?

Ez egészen biztos. A 2020-as hazai megrendezésű kadet, junior és U21-es Európa-bajnokság alkalmából telt házat produkáltunk a SYMA-csarnokban, ahol naponta ötezren szurkoltak. A felnőtt-világbajnokság pedig vonzóbb rendezvény, mint az utánpótlás-seregszemle, ezért személy szerint azzal számolok, hogy naponta nyolcezer nézőt ültetünk majd le.

A párizsi olimpia műsorán is szerepel a karate?

A mai ismereteim szerint nem. Amikor megpályáztuk a világbajnokság házigazda szerepkörét, akkor még azt hittük, hogy a 2022-es, de miként már említettem, az egészségügyi krízis miatt 2023-ra áthelyezett vb a 2024-es olimpia főpróbája lesz. Nos, másképpen alakult, ezért tovább küzdünk azért az állandó ötkarikás tagságért.

(A borítóképen: Dr. Mészáros János)