Focikritika: egyelőre nincs sztárja az Európa-bajnokságnak

„A csoportmérkőzéseken precizitást, kiváló technikai tudást, taktikai fegyelmet, a mai, modern focihoz elengedhetetlen óriási fizikumot és a tökélyre fejlesztett átmeneteket látok, utóbbi a védekezésből a támadásba való felfejlődést jelenti – foglalta össze a kontinensbajnokság eddigi történéseit a Sajóvölgye Focisuli operatív igazgatója, aki ezután éles kritikával rukkolt ki: – Hiányolom a tornáról az extraklasszis csatárokat, közülük többen csetlenek és botlanak, néhány csapatnál egyenesen nincs olyan futballista, aki kicsit is ért a gólszerzéshez. Ennek következtében jelenleg senkiről nem szól a seregszemle. Természetesen látunk szép dolgokat a pályán, gyakoriak a felvillanások, de kiemelkedő produkcióval, igazi karmesterrel eddig nem találkoztam. Remélem, hogy az egyenes kiesés során már senki nem titkolja el valós tudását és egymást érik majd a zseniális megoldások.”

Ők sem gépek  

Arra a kérdésre, hogy mi lehet a sok átlagos teljesítmény oka, a neves vármegyei szakember ezt felelte: „Valószínűleg az a baj, hogy a viadalra kizsigerelt állapotban érkeztek a sztárok. Egy pillanatig se felejtsük el, hogy nekik helyt kellett állniuk saját hazájuk bajnokságában, vagy abban a csapatban, amelyikben szerepeltek, továbbá a Bajnokok Ligájában és más sorozatokon, majd ezek lecsengése után nyomban megkezdték a felkészülést az Európa-bajnokságra. Mivel gyakorlatilag semmit nem pihentek, ráadásul ők sem gépek, ezért nem képesek a százszázalékos mutatványra. A versenynaptáron nem lehet változtatni, így akár most, akár négy év múlva ugyanerről a jelenségről fogunk beszélni. Amit nagyban látunk Németországban, azt piciben saját magam is szemügyre vettem Putnokon és Ózdon. Megtudtam, hogy mekkora terhet jelentett a számunkra az osztályozó, a plusz két hetes terhelés, ennek fényében már egy szavam sem lehet a nagyvilág futballkrémjére.”

Elkerülhetetlen  

A magyar válogatottat is szóba hoztuk Kádár Zsoltnak, de nem a Marco Rossi által dirigált társaság előadásának elemzését, hanem Varga Barnabás rémisztő sérülésének körüljárását kértük az operatív igazgatótól, mire ezt mondta: „Csatárunk egyik nagy erőssége a fejjáték és az az ütközés, amely a skótok kapusával érte, sajnos gyakori és elkerülhetetlen. A stuttgarti arénában lévők és a képernyők előtt ülök nagyon megijedtek a látványtól, a részletekbe ne menjünk bele azért sem, mert ritkán látni olyan ápolást, mint ott és akkor. Az a lényeg, hogy az operációját követően túljutott a nehezén. Látogatókat fogadott, vele van a családja, ott vannak a szerettei, üzenetek tízezreiről értesítették, kis túlzással kijelenthetem, hogy a fél ország neki és érte szurkol. Azt szerdán délben nem tudhatom, lesz-e még mérkőzésünk a tornán – ha igen, akkor a napnál világosabb, hogy hiányozni fog és az olasz mesternek nehéz lesz megtalálnia a helyettesét.”

Félteni fogja magát 

A szakorvosok már nyilatkoztak: Varga Barnabás felépülése hónapokig tart majd és nagy kérdés, hogy ütközése milyen nyomot hagy a csatárban. „Itt egymást érik a kérdőjelek – folytatta Kádár Zsolt. – A játékosok egy sima térdsérülés után sem mernek úgy belemenni a játékba, mint előtte, hát még egy ilyen eset után... A támadó ösztönösen félteni fogja magát és csak az idő dönti el, mikor hiszi el, hogy újra rendben van a szénája. Sajnos arra számítok, hogy eleinte bajban lesz, a történtek pedig nyomot hagynak az eredményességén. Miután megint túljut néhány ütközésen, fizikai kontaktuson, lelkileg egyensúlyba kerül, akár visszatornászhatja magát oda, ahol korábban volt. Az orvosok és a lélekgyógyászok nyilván ellátják majd jobbnál jobb tanácsokkal, az egész környezete bátorítani fogja és valószínűleg szüksége lesz sportpszichológusra és pszichoterapeutára, meg sok beszélgetésre, de ne szaladjunk előre, először hagyja el a kórházat, azután kezdődjön el a rehabilitációja.”