Parkoló pályára tették a felnőtt futballt

A Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei második osztályú felnőtt bajnokság Észak csoportjának 2023/24-es pontvadászatát utcahosszal nyerte az Aszaló Sportegyesület gárdája, amely teljesítménye alapján jogot szerzett az első osztályú szereplésre. A veretlenül aranyérmes társaság azonban nem lesz ott a vármegyei elit őszi rajtszalagjánál, sőt a futballkedvelők korábbi helyén is hiába keresik majd az ASE-t.

Két, vagy három évig

– Már korábban bejelentettem, hogy klubelnökként befejezem a munkámat, aztán úgy döntöttem, megvárom a helyhatósági választást – idézte vissza az elmúlt hónapok saját magával kapcsolatos történéseit Szabó László, az ASE elnöke. – Az önkormányzati voksoláson kiderült, hogy a régi polgármesterünk nyert, így hivatalában marad. Megbeszélést kezdeményeztem dr. Mészáros Istvánnal, sőt elöljárónkat az elnökségi ülésünkre is meghívtam. A tárgyalásokat követően úgy határoztunk, hogy felnőtt csapatunkat nem működtetjük tovább, a nagyokat parkoló pályára tesszük. A labdarúgásnak nem fordítunk hátat, utánpótlás együtteseinket tovább versenyeztetjük: ez azt jelenti, hogy az U7-es, az U9-es és az U11-es alakulataink a Bozsik-program keretében szerepeltetjük, továbbá lesz U13-as és U19-es gárdánk is. Az említett öt társaság döntő részben aszalói gyerekekből áll, az ő érdekeik tehát nem sérülnek. Mostani állapotunk két, vagy három évig tart majd, ennyi idő elegendő ahhoz, hogy a zömében tizenhat és tizenhét éves gyerekekből álló U19-es csapatunkat felépítsük, aztán terveink szerint alulról építkezve benevezzük őket a vármegyei harmadik vonalra, de már nem én leszek az a személy, aki aláír.

Elnököt keresnek

Arra a kérdésre, hogy esetleg a pénzhiány miatt tört bele a bicskájuk a futballba, az elnök így felelt:

– Nem. Ugyanis ha eddig előteremtettük az anyagiakat, akkor ezt mostantól is megtettük volna. A bajt az okozta, hogy nem akadt olyan ember, aki végre átveszi tőlem a stafétabotot. Nekem éppen elegendő volt harminc esztendő, ez a három évtized a családom és az egészségügyi állapotom rovására ment. Azzal álltam elő, hogy az utódommal, vagy az örökösömmel egy darabig csináljuk közösen a „boltot”, majd a bejáratást, a betanulást jelentő hónapok után én teljesen kivonulok és már senkinek nem fogok hiányozni. A kristálytiszta terv kivitelezésébe azonban hiba csúszott, ugyanis nem találtunk alkalmas személyt a legnépszerűbb műfaj ügyes-bajos dolgaira, az ügyintézésre és minden másra, ami egy klubelnökre hárul. Az ezerkilencszáz lelkes faluban most természetesen vannak olyanok, akik a miértekre keresik a választ, én meg azt felelem nekik, hogy csinálják utánam azt a tevékenységet, amelyet én vittem. Végül azért maradtam elnök, mert a korábbi melómnak úgy húsz százaléka marad csak meg, ennyit kibírok, vagy elviselek, de hozzáteszem, hogy még egy évig. Ugyanis ennyi ideig tart a mandátumom, ezt az időt becsülettel kitöltöm, aztán remélem, hogy akad egy jelentkező az elnöki tisztségre.

Jól járnak velük

Az aszalói fordulatra kevesen számítottak, a „fogadóirodákban” sem lehetett téteket feltenni a várható fejleményekre. Ezután a játékosok sorsát hoztuk szóba az elnöknek, mire Szabó László hangsúlyozta:

– A magunk mögött hagyott sorozat keretében a fiúk huszonnégy mérkőzésükből huszonhármat megnyertek, 116–21-es gólkülönbséget produkáltak, így természetesen kapóssá váltak az átigazolási fronton. Az ezen a szinten kitűnő labdarúgókból álló felnőtt csapatunk tagjai könnyen találtak maguknak új egyesületet, senki nem került az „utcára”. Például Boldvára, az MVSC-Miskolchoz, Lakra és Rudabányára mentek, azt pedig garantálom, hogy mindenhol jól járnak velük, erősítést jelentenek, bármikor bevethetők lesznek.