Gólzáporos döntetlen

Az utolsó előtti fordulóban elmozdult a kieső helyről a DVTK labdarúgócsapata.

Berecz Csaba

Döntetlennel ugyan, de elkerült a kieső pozícióból a Diósgyőr

Fotó: Homoky György

Ha egy labdarúgócsapat idegenben négy gólt lő, az általában elég a győzelemhez. A DVTK négy találata sem volt elég ahhoz, hogy mind a három bajnoki pontot elhozzák a Honvédtól. Vermes mesterhármasa és Prosser találata ahhoz elég volt, hogy a miskolci csapatnak esélye legyen bent maradni az NB I.-ben.

Az NB I. 32. fordulóját rendezték szombaton, és ennek keretében Budapest Honvéd – DVTK mérkőzésre került sor. Azért az MTK pályáján, mert a bajnoki pályaválasztójának az otthonában, a kispesti stadionban jelenleg építkezés zajlik. A két csapatnak egyaránt kellettek a pontok, a Honvédnak azért, hogy megmaradjon az esélye a nemzetközi kupaszereplésre, ha nem nyerné meg a két hét múlva esedékes Magyar Kupa-döntőt a Vidi ellen, ugyanis ez esetben a fehérváriak mellett még az NB I. 3. és 4. helyezett gárdája indulhat az Európa Ligában. A Diósgyőrnek pedig azért volt szüksége a pontszerzésre, hogy legyen esélye elmozdulni a kieső helyről.

1 és 2

A hazai csapat egy helyen változtatott az egy héttel ezelőtti kezdőcsapatán, a Puskás elleni, idegenbeli 2–2-es végeredményt hozó meccshez képest Fousseni maradt ki, és az akkor, a helyette félidőben becserélt Gazdag most a kezdő sípszóra készülhetett. A DVTK-nak a Vidi ellen, Diósgyőrben 2–1-re megnyert, egy héttel ezelőtti alapgárdájához képest két hiányzója volt, az akkor kiállított Szabó B., és az akkor megsérült Shestakov. Helyettük került a csapatba Bacsa és Tóth Barnabás. Mindketten szokatlan helyekre. A piros-fehérek négy védője előtt, középen Márkvárt és Tajti játszott, előttük Hasani szerepelt, a csatár középen Prosser volt, akihez sokszor zárkózott fel egy vonalba, Hasani mellől az előző bajnokihoz képest két új játékos. Közülük Bacsa már játszott néha a neki ellentétes oldalon, vagyis nem a jobbon, hanem a balon, viszont az eddig védekező középpályásként ismert Tóth Barnabást még nem láttuk a támadó szekcióban. Hogy mennyire lepte meg ezzel az ellenfelet a DVTK, azt nem tudjuk, a 4–2–1–3-ra és 4–2–3–1-re hajazó felállás mindenesetre új volt.

Ebben a játékrendszerben pedig bőven elég volt egy félidő, hogy kiderüljön, Tóth Barnabásnak nem való az a feladat, amivel megbízták. Azt sosem tudjuk meg, mi lett volna, ha Vernes nem csereként lép pályára, és a meccs utáni sajtótájékoztatón feltett kérdésünkkel is arra utaltunk, hogy talán jobb lett volna, ha ő kezd, amikor felvetettük, hogy ha az egész meccsen pályán lett volna, akkor lehet, hogy hat gólt szerez…

Érdekes, változatos

A meccs érdekes, változatos volt, és izgalmasan alakult. A Honvéd az első kaput eltaláló kísérletéből gólt szerzett, pedig a találkozó elején a DVTK tűnt határozottabbnak. A 18. minuta utána 39-ben is egy pontrúgás után volt eredményes a Honvéd, ekkor nem szabadrúgás, hanem egy szöglet után született fejesgól, és ez nem a semmiből jött, mint a Kamber által szerzett első találat, mert ezt a másodikat jegyző Danilo remek lövése előzte meg. Aztán a Diósgyőr is majdnem a semmiből szerzett gólt, az első kaput eltaláló lövésből a piros-fehérek szépítettek az első játékrész hajrájában, Tamás M. remek indítása után, Prosser révén. És ezzel nyitott maradt a meccs.

A második játékrész hozta az igazán emlékezetes eseményeket, ami a DVTK egalizáló 11-esét megelőző jelenetekkel kezdődött. Danilo kezezése, a „ki fújt a sípba, miért és mikor?” kérdéskörben eligazodni lehetetlennek tűnik, de az ezzel összefüggésben megítélt büntetőt a becserélt Vernes bevarrta. Aztán Holender lövését védte Antal B., majd a vendégek mozdultak el hamarabb a két gólról, egy újabb pontrúgásból. Ami előtt a Bacsáét felvágó Lovricot akár ki is állíthatta volna Berke, de hol volt ez az első félidőbeli, a Honvéd második gólja előtti, szögletet eredményező Tóth Barnabás megoldásához képest, nem is beszélve a második játékrész első találata előtti eseményekhez. Két perccel Vernes vezetést hozó szabadrúgása után Holender a kapufát találta el, majd Supka edző két cserét is beküldött, és közülük N’Gog igazolta klasszisát, egyenlítő gólt szerzett, majd a hazai csapat nagy nyomása közepette – Gazdagnak az Antal B. által védett bombája utáni szögletből – kapufát lőtt, aminek a kipattanóját Lovric fejelte az üresen maradt kapuba. A 2–0 után 2–3-ra, majd 4–3-ra módosult eredmény azonban nem a végét jelentette a góloknak, Vernes harmadszor is betalált, a 84. percben született egyenlítés után viszont már nem volt több fordulat.

Sok téma alapjául

A két szurkolótábor által teremtett remek hangulatú bajnokin tulajdonképpen mindkét csapat pontot mentett, illetve egyet szerzett és nyert, miközben kettőt vesztett, igazi győztese nem volt a találkozónak a nézőket leszámítva. Nyolcgólos mérkőzés ritkán van az élvonalban (a DVTK legutóbb 2016. október 22-én, az Újpest FC vendégeként végzett 4–4-re), és ez a mostani furcsa meccs sok érdekes téma alapjául szolgálhat. Például a játékvezető ténykedése, ítéletei, az, hogy a DVTK tulajdonképpen négyszer kapott gólt pontrúgások után, hogy kettő ilyet ők is szereztek, vagy az, hogy a piros-fehéreknek sokszor nem ment a játék a riválisok ellen, de a legutóbbi két meccsükön a hét kaput eltaláló lövésükből hat gólt szereztek (a Honvéd ellen négyből négy a statisztika).

A DVTK két erős csapat ellen tulajdonképpen feltámadt, és nem utolsósorban elkerült a kieső helyről. Ezt a pozíciót kellene megőrizni a jövő hét vasárnap estéjének végére a szintén Európa Liga-indulásra esélyes Újpest ellen.

Jegyzőkönyv: Budapest Honvéd–Diósgyőri VTK 4–4 (2–1)

Budapest, 2393 néző. V.: Berke (Szert, Garai, Takács J., Szilasi).

Budapest Honvéd: Gróf (0) – Batik (6), Kamber (5), Lovric (6) – Heffler (5), Nagy G. (5), Gazdag (6), Ben-Hatira (5), Uzoma (5) – Danilo (6), Holender (7). Vezetőedző: Supka Attila.

Diósgyőri VTK: Antal B. (6) – Polgár (6), Brkovic (6), Karan (6), Tamás M. (6) – Márkvárt (6), Tajti (5) – Hasani (5) – Tóth Barnabás (4), Prosser (6), Bacsa (4). Vezetőedző: Fernando Miguel Fernández Escribano.

Csere: Tóth Barnabás helyett Vernes (8) a 46., Ben-Hatira helyett N’Gog (7) a 65., Heffler helyett Mezghrani (6) a 65., Tajti helyett Mazalovic (5) a 66., Uzoma helyett Kukoc (-) a 74., Bacsa helyett Mihajlovic (-) a 89. percben.

Sárga lap: Gazdag a 11., Karan a 26., Tajti a 28., Danilo a 49., Lovric a 60., Batik a 83., Kukoc a 90., Antal B. a 93. percben.

Gólszerző: Kamber (1–0) a 18., Danilo (2–0) a 39., Prosser (2–1) a 42., Vernes (11-esből, 2–2) a 49., Vernes (2–3) a 61., N’Gog (3–3) a 71., Lovric (4–3) a 78., Vernes (4–4) a 84. percben.

Supka Attila: – Ha van egy célunk, amit szeretnénk elérni, akkor ezt a célt a múlt heti és a mai meccsen elérhettük volna, hogy ha összeszedettebbek és koncentráltabbak vagyunk. A 2–0 után amilyen hibákat elkövettünk, nem lett volna szabad. Gondolok itt az első gól előtti szituációra. Három belső védőnk van, és nem tudtuk egymást biztosítani, Prosser góljánál. Utána jött egy olyan történet, amit nehéz volt feldolgozni a pálya szélén és a játékosoknak is a pályán. Egy érthetetlen játékvezetői döntés volt, és ebben az a borzasztó, hogy a saját hibáját sem korrigálta azzal, hogy újra elvégezteti a szabadrúgást, és nem 11-est ad. Ez nagyban befolyásolta a mérkőzés kimenetelét, függetlenül attól, hogy vissza tudunk jönni a mérkőzésbe, vezetést tudtunk szerezni. Volt hátra 6-7 perc, nem lett volna szabad elveszíteni a pontokat. Bent volt hat 190 centi magas játékosunk, és mégis egy alacsony labdarúgó szerzett gólt, ez a figyelmetlenség, a koncentráció hiánya.

Fernando Miguel Fernández Escribano: – A legfontosabb az, hogy nem a kieső helyen töltjük az éjszakát. A mérkőzés előtt is elmondtam, hogy ebben a periódusban, a bajnokság hajrájában sok múlik a játékosok hozzáállásán, azon, hogy milyen érzelmeket tudnak a pályára vinni, ugyanis ilyenkor az edzők által eltervezett dolgok hátrébb sorolódhatnak. Nagyon büszke vagyok a csapatra, a játékosokra, ismét megmutatták, hogy nagyszerű emberek, kiváló karakterek. Szeretnék köszönetet mondani a sok szurkolónak, akik elkísértek minket, szerintem élvezték a meccset. A 11-esünkről: olyat még nem láttam, hogy valaki büntetés nélkül megfoghatja a labdát, és bár furcsának tűnik az eset, de messze voltunk onnan, hogy tisztán érzékeljük, pontosan mi történt. A három gólt szerzett Vernes tehetségét nem most fedeztük fel, nagyon ügyes labdarúgónak tartjuk, akiben nagyon komoly minőség van, megmutatta azt is, egy ilyen nehéz szituációban, hogy milyen személyiség.

A gólok története

18. perc: Holender végzett el szabadrúgást a vendégtérfél közepéről, a kapu elé ívelt labdájára Kamber érkezett, aki Karant megelőzve, 10 méterről fejelt a bal alsó sarokba, 1–0.

39. perc: Danilo kapott labdát és teremtett magának lövőhelyzetet, 20 méterről eleresztett bombáját Antal B. azonban védte. A kapusról balra kipattanó labdára a 16-oson belül Uzoma és Tóth Barnabás érkezett, utóbbi 11-es gyanúsan avatkozott közbe, de a játékvezető csak szögletet ítélt. Ben-Hatira végezte el a bal oldali sarokrúgást, Danilo pedig az ötösről fejelt a kapu bal oldalába, 2–0.

42. perc: Tamás M. a védősorból lőtte előre a labdát a védők mögé, Kamber rosszul helyezkedett, és Prosser futott be a passzra a 16-oson belülre, majd 8 méterről, balról a léc alá bombázott, 2–1.

48. perc: szabadrúgáshoz jutott a DVTK a hazai térfél jobb oldalán. Vernes ívelte középre a labdát, miközben sípszó hallatszott. A labda Danilo felé szállt, aki kézzel fogta meg a játékszert, valószínűleg azt gondolván, hogy a játékvezető meg akarja ismételtetni a pontrúgást. A „szabályőr” viszont a 11-es pontra mutatott. A hazaiak hevesen reklamáltak, utána Vernes a kapu jobb alsó sarkába vágta labdát, 2–2.

60. perc: A kiugró Bacsát buktatta Lovric. A 22 méterről, középről járó szabadrúgást Vernes a jobb felső sarokba csavarta, 2–3.

71. perc: Holender végzett el jobbról szabadrúgást, ami után több hazai játékos is próbálkozott az egyenlítéssel. A vendégek nem tudták kivágni a labdát, amely Kamber passza után Batik elé került. A védő remekül ívelt a kapu elé, az érkező N’Gog 2 méterről fejelt a ketrec bal oldalába, 3–3.

78. perc: Kukoc bal oldali szöglete után, a kaputól 5 méterre, N’Gog a felső lécre emelte a labdát, a kipattanó Lovrichoz került, aki 4 méterről bólintott a kapu jobb oldalába, 4–3.

84. perc: Márkvárt ívelte előre a labdát, a 16-oson belül, a jobb oldalon Karan fejelte középre a játékszert, amelyre Vernes érkezett, és Kambert megelőzve 5 méterről a kapu jobb oldalába lőtt, 4–4.