Kinek a joga a menedékkérelmek elbírálása? - Az Európai Bíróság főtanácsnokának állásfoglalása

Budapest/Brüsszel/Luxembourg, 2011. szeptember 22., csütörtök (MTI) - Az Európai Bíróság főtanácsnokának csütörtöki állásfoglalása szerint menedékkérőket nem lehet más tagállamnak átadni, ha őket ott az Alapjogi Chartában foglalt jogaik megsértésének a komoly veszélye fenyegeti.

A konkrét ügyben egy afgán állampolgárt három évvel ezelőtt Görögországban letartóztattak. Itt nem nyújtott be menedékjog iránti kérelmet, fogva tartását követően kiutasították Törökországba, ahol a török hatóságok szintén őrizetbe vették. Innen megszökött, végül az Egyesült Királyságba utazott, ahova 2009. január 12 én érkezett meg, és ahol menedékjog iránti kérelmet nyújtott be. Fél év múlva arról tájékoztatták, hogy átadják Görögországnak, de a menedékkérő ez ellen fellebbezett.

Némileg hasonló ügyben afgán, iráni és algériai menekültek illegálisan érkeztek ugyancsak Görögországba, ahol őrizetbe vették őket. Nem folyamodtak menedékért, viszont továbbutaztak Írországba, ahol már menedéket kértek.

A brit és az ír bíróságok egyértelmű információkkal rendelkeznek arról, hogy a menedékkérőket az alapvető és emberi jogaik megsértésének a veszélye fenyegetné, ha Görögországnak átadnák őket. A túlterhelt görög menekültügyi rendszer ugyanis rányomja bélyegét a menedékkérőkkel szembeni eljárásra, ezért a két ország bírósága azt a kérdést tette fel az EU bíróságának, hogy az uniós jog alapján Írország és az Egyesült Királyság elbírálhatja-e a menedékkérők kérelmét. Az uniós jog rögzíti, hogy az elbírálás annak az országnak az elsődleges hatásköre, amelyen keresztül a menedékkérők elsőként léptek az Európai Unió területére – vagyis a szóban forgó esetben Görögország.

A bíróság főtanácsnoka, Verica Trstenjak szerint a menedékkérőket nem lehet más tagállamnak átadni, ha őket ott az Alapjogi Chartában foglalt alapvető jogaik megsértésének a komoly veszélye fenyegeti. Márpedig éppen a görög viszonyokból következően nem zárható ki, hogy azok a menedékkérők, akiket Görögországnak adnak át, az átadásukat követően az Alapjogi Charta rendelkezéseivel összeegyeztethetetlen bánásmódban részesülnének. Ezért - fogalmazta meg következtetését a főtanácsnok - e tagállamnak a többi tagállam nem adhat át menedékkérőt, vagyis neki kell a menedékjog iránti kérelmet megvizsgálnia.

A főtanácsnok indítványa nem köti az uniós íróságot. A főtanácsnok feladata, hogy teljesen pártatlanul és függetlenül eljárva a rábízott ügy jogi megoldására vonatkozó javaslatot terjesszen a testület elé. Az Európai Bíróság bírái most kezdik meg a tanácskozást és később hoznak ítéletet.

- MTI -