Bánné dr. Gál Boglárka: Erős a vármegye gazdasága

Ez év elején Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter a Vármegyeházán tett látogatása alkalmával azt nyilatkozta: „Az iparfejlesztési politikában olyan időszak kezdetén állunk, ami sok jót hozhat Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyének, amelynek a felzárkózása rendkívül sikeres volt, és az itt megszerzett tapasztalatok jó példaként szolgálnak más vármegyék felzárkóztatásában.” Melyek ezek?

A miniszter másodszor volt évértékelő rendezvényem vendége, ahol számot adok az elvégzett munkáról. Arról a tevékenységről, amelytől nagyban függ, hogy vármegyénk sikeres-e, hogy településeink fejlődnek-e. Ez a tevékenység a területfejlesztés, amely elsődleges közfeladatunk. A vármegye önkormányzata területi önkormányzat, amely terület- és vidékfejlesztési, területrendezési, valamint koordinációs feladatokat lát el elsősorban. Ennek a családbarát fejlesztésekben és a gazdaság további erősödésében kell kicsúcsosodnia. A területfejlesztési források vármegyei felhasználása nagyban függ a közgyűlés és a közgyűlés bizottságainak munkájától, a Hivatal és az Önkormányzat működésétől, működtetésétől. Leginkább pedig attól, hogy a pénzek felhasználása tényleg az adott térség vagy település fejlődését szolgálja-e, és a helyi igényeken alapul.

Komoly forrás állt és áll rendelkezésre a vármegyében fejlesztésekre. Ehhez a pénzügyi fedezetet döntő részben a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program-, röviden a TOP-os források biztosították. Hogyan értékeli a forrásfelhasználást? 

A TOP-os időszakot pénzügyileg 2023. december 31-én zártuk, és 133 milliárd forintos forrás állt benne rendelkezésre a vármegye önkormányzata menedzselésében települési fejlesztésekre. A jelenlegi TOP pluszos időszakban (2021–2027) ezt sikerült még feljebb tornásznia a vármegyei vezetésnek. A kormány támogatásával így az eddigi legnagyobb összeg, 150 milliárd forint áll rendelkezésre. Pontosabban állt rendelkezésre fejlesztésekre, hiszen már közel 300 nyertes pályázat megvalósításához kezdtek hozzá a vármegye települései mintegy 70 milliárd forint értékben. A családbarát és a gazdaságfejlesztés, az identitás erősítése továbbra is fő prioritás, mellette a turisztikai-gazdasági beruházások, a megújulóenergia-termelés is fontos szerepet kap. Legfőbb célunk, hogy a családbarát fejlesztésekkel, a gazdaság további erősítésével minimalizáljuk az elvándorlást, és otthont biztosítsunk a vármegyében élőknek, az itt letelepedni kívánóknak.

Ennek az útnak vannak fontos mérföldkövei, amelyek Borsod-Abaúj-Zemplén elmúlt öt évének területfejlesztési eredményességét is megmutatják? 

Önkormányzatunknak, az általam képviselt területfejlesztési politikának kifejezetten jót tett a Navracsics Tibor miniszter úr nevével fémjelzett törvényi szinten szabályozott intézményi megújulás és új szemlélet. Ezzel a területfejlesztésben még több feladatot, hozzá pedig jogköröket kaptak a vármegyei önkormányzatok, így mi is. Ez a törvényi keret pedig pontosan ráillett Hivatalunk szervezeti megújulására, hiszen az új struktúránkban megerősítettük a terület- és gazdaságfejlesztési tevékenységünket, szinte előre készülve az új szemléletű területfejlesztési politikára. Borsod-Abaúj-Zemplén a 19 vármegye közül a legnagyobb fejlesztési forrással gazdálkodhatott a 2023-ban lezárult fejlesztési időszakban: összesen 133 milliárd forintból fejlődhettek a vármegye települései. Ez a szám önmagáért beszél, de higgyék el, nagyon sok munka van mögötte. Ezt a munkát együtt végeztük a térség országgyűlési és közgyűlési képviselőivel, valamint azokkal a polgármesterekkel, akik akartak és képesek voltak együtt dolgozni velünk. Ezt a közös munkát családbarát fejlesztések és a gazdaság megerősítése jellemezte. Erre a két alappillére fókuszáltunk. Vallom, hogy fejlesztéseink akkor lehetnek sikeresek, ha a család áll a középpontban. A család munkaképes tagjainak pedig képzettségüknek megfelelő munkát kell biztosítani, ezért fontos a gazdaságfejlesztés, a munkahelyek megtartása és újak létrehozása.

Az előző fejlesztési időszakot milyen családbarát fejlesztések és a gazdaság erősödése szempontjából releváns mutatók jellemzik? 

Ilyen mutató, hogy vármegyénk településeivel közösen 100 óvoda, bölcsőde újult meg közel 15 milliárd forintból, ami négyezerrel több férőhelyet jelent. Ugyancsak megújult 167 rendelő és 188 egészségügyi alapellátást nyújtó szolgáltatás. A szociális alapszolgáltatásokat is fejlesztettük a településekkel közösen, ez több mint százezer embert érint a vármegyében közvetve vagy közvetlenül. Emellett 132 településen 300 ezer méter csapadékvíz-elvezető rendszert építettünk a villámárvizek kivédésére. Ami pedig a gazdaságfejlesztés és a foglalkoztatás számait illeti: 8500 vármegyében élő ember képzési, munkabér- és munkábajárási támogatását biztosítottuk, valamint 6000 munkahely megtartásához járultunk hozzá az elmúlt években. Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye sereghajtóból Magyarország gazdasági motorja lett. A KSH legfrissebb adatai szerint 2022-ben az ország ipari termelésének 9,8 százalékát vármegyénk adta, ami közel 2 százalékpontos javulás. Ezek összességében szilárd alapot képeznek és lendületet adnak a folytatáshoz, a jelenleg is tartó fejlesztési időszakhoz, amelyben 150 milliárd forintból gazdálkodhatunk településeinkkel közösen. A család- és a gazdaságfejlesztés mellett az identitás erősítése, a közösségépítés, értékeink feltárása, továbbadása is ugyanúgy hozzátartozik a következő évek feladataihoz, mint ahogy eddig is, és mellette a turisztikai-gazdasági beruházásokra, a megújulóenergia-termelésre is nagy hangsúlyt helyezünk.

Milyen célokat tűzött ki a következő időszakra? 

Legfőbb célunk, hogy a családbarát fejlesztésekkel, a gazdaság további erősítésével minimalizáljuk az elvándorlást, otthont biztosítsunk a vármegyében élőknek.

Önkormányzatuk tevékenysége új portfólióval bővült. Tavaly nyáron átvették hazánk legnagyobb barokk kastélyának üzemeltetését. Azóta majd egy év eltelt, mik a tapasztalatok? 

Amikor átvettük az üzemeltetést, akkor azt ígértem, hogy élettel töltjük meg az Edelényi Kastélyt. Az elmúlt években jelentős munkát végeztünk a vármegyei értéktáron, pályázati forrásokon keresztül a térségi turizmus erősítéséért. Emellett ismerjük a turisztikai attrakciókban rejlő hasznosítási lehetőségeket. Vármegyénk kiemelt látogatottsági adatokkal büszkélkedhet az itt lévő várak és kastélyok tekintetében, ami annak is köszönhető, hogy az elmúlt időszakban több mint 22 milliárd forintból jelentős részük megújult, többek között az Edelényi Kastélysziget is. Ezek mind azt erősítették, hogy felelősen és a vármegye érdekeit szem előtt tartva elvállalhatjuk az ország egyik legszebb kastélyának üzemeltetését.