<em>Anna, az unokahúgom 12 éves. Addig nem hagyta békén a szüleit, amíg el nem vitték az állatmenhelyre, hogy segíthessen. Most hetente egyszer kutyát sétáltat, takarít. „Már van kutya, amelyik megismer, és örül, ha meglát” – meséli. </em><strong>Hajdu Ma
<p><em>Ismerősöm értetlenül áll az előtt: hogy lehettek olyan balgák az emberek, hogy amikor jött az áradat, nem költöztek ki árvízzel körülvett házukból.</em><strong>Szaniszló Bálint jegyzete.</strong></p>