Ilyenek lesznek a jövő macskái

A macskák háziasítása elég friss fejlemény, nem évezredekkel korábban történt. Az ember csak pár százada él együtt a macskákkal, a velünk töltött közös élet mégis óriási hatással volt a cicák fejlődésére. Ami előre determinálja, milyenek lehetnek a közeli jövő cicái. Közel 100 ezer év kellett ahhoz, hogy a vad természetben élő állatból az ember háziállatává szelídüljenek. Azonban a macskák már elég régóta az evolúció színpadára léptek: a merészebb becslések szerint már 37 millió éve a természet részei.

A házimacskák fizikailag nem sokban térnek el vad őseiktől. A macskafajták nagy része 200 évesnél fiatalabb, egységes méretűek és alakúak. Több macskafajtát csak a közelmúltban háziasítottunk, ezek közé tartozik a ragdoll, a birman és a szőrtelen szfinx. Ehhez képest sokkal idősebb a perzsamacska, amely az 1600-as évekből és a Közel-Keletről származik.

A macskák nagyobbak lesznek a maiaknál

A skandináv régészek összehasonlították a vikingek idejéből származó macskaszőrök méretét a mai cicákéval. Megállapították, hogy a 21. századi macskák 16 százalékkal nagyobbak őseiknél. Ez azért érdekes csavar, mert a háziasítás a legtöbbször kisebbé teszi az állatok méretét az idők során. A kutyák a háziasítás miatt nagyjából egy negyed mérettel lettek kisebbek a farkasoknál, és a szarvasmarha, a juh és a kecske is apróbbak, mint elődeik.

A macskák furcsa növekedése részben az energiadús táplálkozásuk eredménye.

Barátságosabbá válnak a jövő cicái

A tudósok másik feltételezése szerint a cicák barátságosabbak lesznek annak eredményeként, hogy egyre több időt töltenek az emberekkel. A macskák eredeti természetük nyomán sokkal magányosabbak és zárkózottabbak a kutyáknál. Ennek komoly evolúciós okai vannak: ők nem falkában élő állatok, inkább magányos vadászok. Az emberekhez való erős kapcsolatuk jobb túlélési esélyeket jelent a macskáknak, így a jelenlegi cicák nagyobb valószínűséggel adhatják át majd az utódaiknak társaságkedvelő génjeiket.

A cicák eredetileg neurotikusak, impulzívak és hajlamosak uralkodni más élőlényeken – ám idővel ez is változhat.

A házimacskák személyisége a kutatások szerint leginkább a társaságot igencsak kedvelő afrikai oroszlánokéhoz hasonlít. Vagyis az emberrel való együttélés alatt a macskák szelídebbé válhatnak: alkalmazkodhatnak a társas léthez, megfelelő körülmények között örömmel együtt élhetnek másokkal.