Nyertesei kell legyünk az átalakulásnak!

Az alapítvány elnöke dr. Varga Judit igazságügyi miniszter lett, akit az egyetem átalakulásáról, ennek lényegéről és személyes indíttatásáról kérdeztük e feladata kapcsán.

Mióta miniszter lett, marad ideje hazajárni szülővárosába, Miskolcra?

A szüleim, rokonaim itt élnek. A gyermekeim nagyon szeretnek Miskolcon lenni, sokat játszanak a diósgyőri kertünkben. Budapest és Miskolc nem távolság, arról nem is beszélve, hogy Budapesthez képest Miskolc sokkal közelebb van, mint Brüsszel.

Nemrég Ön lett az egyetemi alapítvány kuratóriumának elnöke. Sokan kérdezik, hogy kerül egy igazságügyi miniszter egy ilyen nagy felsőoktatási alapítvány élére, miért ő, sőt ellenzéki hangok egyenesen azt kérdezik, mi köze Önnek a felsőoktatáshoz és a Miskolci Egyetemhez.

Miskolciként a Miskolci Egyetem bárminemű ügyeit mindig figyelemmel követtem, szívemen viseltem. Ez természetes, hiszen itt végeztem a Jogtudományi Karon, az egyetem NB I.-es kosárlabdacsapatának voltam kapitánya három éven át, az egyetem falai között szereztem köztársasági ösztöndíjat. Jelenleg számos miskolci hallgatót támogatunk az Igazságügyi Minisztérium Nemzeti Kiválósági Programja keretében. A miskolci identitás erős, ezt mindannyian tudjuk mi miskolciak, mindannyian érezzük. De a miskolci egyetemi identitás ugyanilyen erős, vagy talán erősebb is, mert olyan hallgatókat is elkísér egy életen át, akik nem Miskolc szülöttei. A szakestek hangulata, a Rockwell-beli bulik, a közös tanulás, vizsgázás élménye minden más egyeteménél erősebb, talán a selmeci diákhagyományok miatt.

Mindebből máris következne az egyetemet fenntartó alapítvány elnöksége?

Nem feltétlenül, de ha azt nézzük, hogy a kormányzat nekilátott egy igen nagyfokú strukturális átalakításnak, és a kormányban van egy miniszter és egy felsőoktatási helyettes államtitkár, akik mindketten Miskolchoz kötődnek, mindketten a Miskolci Egyetemen végeztek, akkor azért azt természetesnek tartom, hogy hozzájuk fordulnak először véleményért, aztán feladat- és munkavégzés végett. Mert itt elsődlegesen egy nagy munkáról van szó. Ez számomra nem hatalmat jelent, nem vagyok álláshalmozó, de ha megtalál egy olyan feladat, amellyel Miskolcért tehetek, akkor az elől nem fogok elmenekülni, hanem bátran és nagy lendülettel nekilátok a munkának.

Ha már a munka részéhez értünk: milyen ráhatása lesz mint alapítványi elnök, hogy figyelemmel kísérje az intézmény szervezeti működését és átalakítását, gazdálkodását?

Először is tisztázzuk, miről is szól ez az alapítványi átalakulás. Leginkább arról, hogy az új egyetemi alapítványok, nálunk az Universitas Miskolcinensis Alapítvány, ne csak az állam által biztosított támogatásokkal, hanem új piaci források bevonásával is szolgálják az egyetemek akadémiai, vagyis tudományos, oktatási és kutatási életét, valamint az intézmények működését. E két szegmens forrásait viszont egységes vagyongazdálkodói szemlélettel a leghatékonyabban használja fel. Az alapítvány ezt az egységes és remélhetőleg gyarapodó vagyontömböt kezeli, és biztosítja a vegyes finanszírozást. Ez az új szemlélet alkalmas az innováció megvalósításra és egyben gazdasági hatékonyságot teremt. Azonban fontos, hogy a változás csak az egyetem bevonásával együtt lehetséges. A hatékonyság az egyes emberekben, az oktatókban és a hallgatókban van. Ezért az alapítvány számára nagyon fontos, hogy a Miskolci Egyetemmel közösen alakítsa ki az új működés kereteit, érdekeltté téve minden szereplőt az átalakulással járó modellváltásban. A csütörtöki szenátusülés engem ebben megerősített, az első találkozás az egyetem legfelsőbb grémiumával számomra nagyon pozitív élmény volt.

Vannak, akik azt mondják, hogy ez egy politikai megbízatás. Hogy tekint a feladatra?

Miskolcon születtem, itt töltöttem eddigi életem jelentős részét, ismerem a várost, az egyetemet, több szállal kötődöm ide. Az alapítványi elnöki tisztségem független politikai megbízatásomtól, ráadásul míg a miniszteri megbízatás határozott idejű, addig miskolci szívem egy életen át bennem dobog. Az Universitas Miskolcinensis Alapítvány alapító okiratának tervezete is rögzíti, hogy az alapítvány közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt, tőlük anyagi támogatást nem fogad el. Ugyanakkor az egyetemet fenntartó vagyonkezelői alapítvány célja kiemelten a Miskolci Egyetem alapítói, fenntartói jogainak gyakorlása, működési feltételei, intézményfejlesztési céljai megvalósításának biztosítása. Ez egy nagyon felelősségteljes munka. Óriási megtiszteltetés, hogy egykori alma materemet, a nagy múltú és hagyományait tisztelő egyetemet segíthetem ebben az átállásban. A működés biztosítása elsősorban az egyetem finanszírozására irányuló rövid, közép- és hosszú távú megállapodás révén valósul meg. Az alapítvány feladata azonban – elsősorban a kuratóriumi tagok kapcsolatrendszerén keresztül – a fenntartott intézmény számára rendelkezésre álló források folyamatos bővítése. Forrásbővítés esetében pedig kulcskérdés, hogy a kormányzati elképzeléseket látva időben tudjunk lépni. Ha pedig ezt nézzük, nem hátrányos, ha az embernek van közéleti tisztsége is. Célom az, hogy a Miskolci Egyetem az átalakulással lehetőségekhez jusson, és egy olyan sikertörténet legyen, amelynek mindenki a részese szeretne lenni.

Mit fognak észrevenni a változásból a hallgatók?

Nagyon fontosnak tartom azt, hogy habár a működés keretei változnak, a lényeg változatlan: továbbra is megmaradnak az államilag támogatott képzések, ösztöndíj-lehetőségek, hallgatói juttatások. Meggyőződésem, hogy a Miskolci Egyetem a legjobb választás minden leendő és bent levő hallgató számára, különösen azért, mert a hallgatóközpontú modellváltásnak ők lesznek az igazi nyertesei. Ebből nem érdemes kimaradni.

A kritikusok az egyetemi autonómiát is féltik.

Mitől és kitől? Pontosan nem is értem ezt a kritikát. Mert ha a tudományos élet szabadságát féltik, akkor értelmezhetetlen a félelem. Egy oktatónak, kutatónak ahogy eddig, ezután sem lehet megmondani, hogy mi legyen a kutatási területe vagy épp milyen véleményt fogalmazzon meg bármilyen szakmai kérdésben, milyen tanulmányt írjon. Ebben kizárólag a szakma és a tudomány szabályai érvényesülnek. Ráadásul a szenátus jogállása és a szerepe sem fog változni, a felsőoktatási törvény határozza meg a kereteket. Ha pedig gazdasági típusú az autonómia féltése, akkor szintén értelmezhetetlen ez az aggodalom, mert az alapítvány, ha jól gazdálkodik és javítja a fenntartáshoz, kutatáshoz szükséges körülményeket, akkor jó gazda, ha nem ezt teszi, akkor kevésbé, vagy nem jó gazda. De ennek semmi köze az egyetemi autonómiához. Vagyis sem közjogi értelemben, a tudomány szabadságának értelmében, sem gazdálkodási értelemben nem igazán lehet értelmezni ezt az aggodalmat. Legyünk őszinték, ezt inkább egyszerű politikai aggályoskodásnak tartom. A tudományos élet szabadsága olyan alkotmányosan védett érték, amely független a fenntartó közjogi és magánjogi természetétől, mindenkinek tiszteletben kell tartania.

2019-ben alakult át a Corvinus Egyetem alapítványi fenntartásúvá. Az elmúlt két évben milyen jó gyakorlatok alakultak ki, amelyeket tudnak majd hasznosítani?

A Corvinus Egyetem átalakulása nem a jelenlegi modell alapján történt. Sem jogi, sem vagyongazdálkodás terén, így nem is szükséges a hasonlítgatás, persze hosszan sorolhatnám a különbségeket, de maradjunk inkább a Miskolci Egyetemnél. Azonban, ha már a jó gyakorlatoknál járunk, mindenhol érdemes a tapasztalatokból meríteni.

Akkor mi a mostani alapítványi modell lényege? Mit hozhat a változás a felsőoktatás egészében és mit a Miskolci Egyetemnek?

A modellváltás lényege, hogy a Miskolci Egyetem mint államilag elismert magán felsőoktatási intézmény a közhasznúság és a társadalmi igények szem előtt tartása mellett, erőforrásainak célirányos felhasználásával, hatékonyan támogatja a gazdasági élet szereplőit, ezáltal a magyar gazdaság fejlődését. Így tudom a leginkább összefoglalni az egész átalakulás lényegét. Miskolc regionális központi szerepe az egyetem által is értelmezhető. Itt pedig az egyetemnek világos feladatai, szerepei vannak: a tudomány erős váraként értelmiségképző, munkaerőpiaci utánpótlást adó, valamint különféle társadalmi szerepvállalásoknak eleget tevő intézmény kell legyen, amely gyorsan reagál a XXI. századi kihívásokra. És bizony nem elég, hogy mi tudjuk, hogy jó, sőt kiváló az egyetemünk, ezt tudnia kell minden felvételizőnek és minden versenytárs egyetemnek az országban. Vagyis versenyképesebbek kell legyünk a mostani átalakulástól. Új, dinamikus egyetemi kommunikációra van szükség. Hazaira és nemzetközire egyaránt.

Az egyetem gazdálkodását hogyan érinti majd a modellváltás, az egyetem alkalmazottai a megváltozott közalkalmazotti viszonyuk miatt tartanak az új alkalmazási formától?

Ebben a kérdésben is megnyugtathatok mindenkit. Az állam nem vonult ki az egyetemek mögül, ahogy a finanszírozásukat, bértömegüket is biztosítja. Sőt, e téren jó hírünk van: 2021. január 1-től 15 százalékos bértömegemelést garantál az egyetemeken a kormány, amely után 2022-ben további 15 százalékkal növekedhetnek a fizetések. Két éven belül összesen tehát több mint 30 százalékos bértömeg-növekedésre vállalt garanciát az Orbán-kormány. Vagyis nincs miért aggódnia senkinek.

Új rektor is lesz a Miskolci Egyetem élén. Vele milyen kapcsolatra törekszik majd? Mit vár az együttműködéstől?

Az új rektor nemcsak az egyetemet, hanem az egész felsőoktatás működését ismeri. Elhivatott, lendületes és együttműködő. A rektori pályázatában megfogalmazott vezetői programja és személyisége garancia arra, hogy jó munkakapcsolat lesz az alapítvány kuratóriuma és közötte. Az egyetemről érkező javaslatok rajta keresztül fognak becsatornázódni a kuratóriumba. Összekötő szerepe lesz, továbbá óriási feladata van abban, hogy az alapítvánnyal együtt az egyetem menedzsmentjét motiválja és érdekeltté tegye a változásban.

A diplomához a koronavírus-járvány előtt szükség volt nyelvvizsgára. A járvány miatt ezt felfüggesztették, mondván, a gazdaságnak szüksége lesz a frissdiplomásokra. Meddig tart ez a moratórium?

Azok, akik a kormányrendelet szerint ez év augusztus 31-ig sikeres záróvizsgát tettek, mentesülnek az oklevél kiadásának előfeltételéül előírt nyelvvizsga letételének kötelezettsége alól. Azaz a jogosult hallgatók megkapják diplomájukat, ezt azonban kérelmezniük kell.

A Miskolci Egyetemen korábban több ezer diploma ragadt bent, mert a hallgatóknak nem volt nyelvvizsgájuk, ugyanis nem kötelező az idegen nyelv tanulása. Ebben tervez, terveznek változtatást? Ha igen, mit?

A rektori pályázat erre is konkrét válaszokat ad. A nyelvtudás egy olyan fontos kompetencia, amely kulcsfontosságú, hiszen a hallgatók általános és speciális szaknyelvi tudására nagy szükség van. Erre megvan a humánerőforrás az egyetemen. Ezt mindenképpen fejleszteni szükséges.

A közelmúltban a Miskolci Egyetem felkerült a Quacquarelli Symonds 2021-es világrangsorára, ami az egyik legismertebb – és az intézmények nemzetközi megítélésében is presztízsteremtő – nemzetközi felsőoktatási ranglista. Lesz feljebb?

A rangsorban való helyezésünk elismerése annak a hatalmas munkának, amelyet az elmúlt hat évben a Miskolci Egyetem vezetése tett a nemzetközi láthatóság érdekében. A jövő egyeteme azt is jelenti, hogy olyan szakembereket képzünk, akik akár nemzetközi porondon is megállják a helyüket, oktatóink, kutatóink pedig tudományos teljesítményükkel nemzetközi terepen jelennek meg. Kiemelkedően fontos ezen tevékenység támogatása. És igen, lesz még feljebb. Már csak dolgoznunk kell, de azt nagyon.