Hulladékvas lesz a volt hengermű - Videóval frissítve!

„Sajnos véglegesen lebontják az egykori Lenin Kohászati Művek Nemesacél Hengermű épületének csarnokait, amelyeket 1975-ben helyeztek üzembe", olvasható a bejegyzés a Facebookon. Nem hivatalos forrás szerint a korábban „kibelezett” csarnokokat a tulajdonosa nem tudta értékesíteni, ezért az épületsor teljes lebontása mellett döntöttek, írja posztjában Kanyog Miklós, aki gyakran oszt meg a várossal kapcsolatos fotókat, híreket.

A kommentekből kiderül, heves érzelmeket váltott ki a hír. Többen írják, ők maguk még dolgoztak a gyárban, van hozzászóló, aki az építésében is részt vett. Van, aki úgy látja, jobb lebontani, hiszen egy ilyen épület már semmire sem jó, egyszerűbb újat építeni könnyűszerkezetes technológiával. És akad, aki egy városi legendát emleget fel, bár kérdés, hogy valóban csak legenda volt-e: amikor itt járt a 80-as években egy angol szakmai delegáció, egészen lázba jöttek az LKM látványától, áradoztak, hogy ilyet még életükben nem láttak, egy működő kohászati múzeum, gyári méretekben!

A kommentáradathoz maga a miskolci főépítész, Szunyogh László is hozzászólt: valóban nem jó szembesülni vele, hogy eltűnik múltunk egy darabja. Ugyanakkor, bejárva az épületet, szembesülünk vele, hogy fenntarthatatlan. 64 ezer (!) négyzetméter. Teljes felújításra szorul. Valóban gazdaságosabb elbontani (hulladékvas), s a helyén igény szerinti méretben új csarnokokat felhúzni. Egy része egyébként megmarad, illetve az alsó betonszint teljes egészében. Lenyűgöző a csarnok, tényleg sajnálhatjuk, de nincs az a pénz, amivel megmenthető lenne. És nem műemlék”.

Hulladék lesz

Májusban arról számolt be az Észak-Magyarország, hogy bontják az 1980-ban átadott kombinált acélművet az LKM utódja, a DAM területén, mára már majdnem teljesen végeztek a munkálatokkal a munkások. A volt gyárat az ÓAM Ózdi Acélművek Kft. vette meg, „nincs jelenleg semmilyen, az újrahasznosítással kapcsolatos információ, amit megosztanánk”, nyilatkozták az Észak-Magyarországnak májusban.

Most a nemesacél hengermű épületét is eladta a DAM többségi tulajdonosa, az Öko-Ferr Nonprofit Kft., tudtuk meg. Kerestük a napokban az új tulajdonosokat, ígérték, a közeljövőben nyilatkoznak. Azt megerősítették, hogy hulladékként tervezik hasznosítani a gyárépületet. Kiderült, azt más forrásból tudjuk, hogy 100 ezer négyzetmétert is vásároltak a gyárterületből.

1975 tavaszán

A hajdani nemesacél hengermű egyébként 1975-ben épült. Egy tragédia kapcsán említik először sokszor az újságok: többek között az épülő gyárat is megnézte Vályi Péter, a Minisztertanács elnökhelyettese 1973. szeptember 15-én, mielőtt végzetes balesetet szenvedett volna a martinacélműben, ahol Énekes Sándor vezérigazgatóval a közel 700 Celsius-fokos kokillák közé zuhant.

A hengerművet 1975 tavaszán adták át. A Déli Hírlap április 1-én oldalas összeállítást közölt a gyárról. Ebből kiderül, hogy hárommilliárdos, majdnem fél évtizeden át épült beruházásról van szó. 

„A hengermű a magyar ipar büszkesége” cikkben arról írt a lap, hogy az itt gyártott fazonacélok iránt az egész világon nagy a kereslet, a magyar gép- és építőipar is egyre több ilyen félkészterméket igényel.

Az összeállítás „Egészséges munkahely, jó közérzet” című cikkében több dolgozó is megszólal. Szilágyi Miklós előhengerész például így fogalmaz: itt álom a munka. Babják Sándor műszakvezető korábban a finomhengerdében dolgozott. „...szabadban, esőben, hóban dolgoztunk.

Még emlékszem a hétkilós reszelőkre, meg arra, milyen kínlódva forgattuk kézzel a 360 kilogrammos köracélt az egyengető alatt. Itt meg csak nyomkodjuk a gombokat”.