2024.07.28. 08:52
Mit Miskolc adhatott – a negyedik Poptörténeti Pontot avatták (képekkel, videóval)
Szombat délután megtelt a Béla utca 5. szám alatti ház udvara, a hangszórókból szólt az Edda Blues. A ház története nemcsak az Edda Művek, hanem a magyar rockzene történetének is fontos része marad. Szombaton a Beatkorszak Projekt újabb Poptörténeti Pontot avatott Miskolcon, a „bakancsos” Edda Művek egykori próbahelyén, amely a Gárdonyi, az Ady és a Vasas után már a negyedik ilyen emlékhely a városban.
Poptörténeti pont avatása a Béla utcában. Fotó: Vajda János
2015 óta mintegy félszáz Poptörténeti pontot helyezett el az országban a Beatkorszak Projekt, ebből már a negyediket Miskolcon. Az udvaron a rajongók relikviákat mutogattak egymásnak a kezdés előtt. Kállai Barbara és férje, Tibor Érdről érkeztek az avatásra. Régi kazetta- és lemezborítókat hoztak, amik már igazi kincsnek számítanak. Barbara elmondta, hogy az Edda szeretete is összeköti őket férjével és utólag kiderült, hogy megismerkedésük előtt többször is voltak ugyanazokon a koncerteken. Amikor Zselencz László „Zsöci” bejött az udvarra, hatalmas taps fogadta.
Barta Alfonz Amerikából érkezett
Hímer Bertalan „Paya”, a Rockinform főszerkesztője köszöntőjében felidézte az eddigi miskolci Poptörténeti Pontokat és azt, hogy amikor az Vasas Művelődési Központnál helyeztek el táblát – amin Pataky Attila is részt vett – már tudta, hogy ez lesz a következő hely, amit poptörténeti pontként kell jelölni városunkban.
Természetesen meghívtuk Pataky Attilát és Slamót is, de Attilának fellépése van, Slamó pedig ritkán látogat Magyarországra, így igazoltan vannak távol. Barta Alfonz billentyűs viszont egyenesen Amerikából érkezett, ahogy Zsöci mellett itt áll a két dobos, Csapó György „Buksi” és Fortuna László „Tüsi” is.
Megköszönte továbbá a technikai háttér biztosítását a Miskolci Illés Emlékzenekar tagjainak, majd átadta a szót Rozsonits Tamás zenész, szakújságírónak, aki a Hangőr Egyesület elnöke is.
Mit Miskolc adhatott
Egy városban minél jelentősebb a nehézipar, annál keményebb zenét hallgatnak a fiatalok
– idézett Rozsonits egy szociológiai tanulmányból.
Miskolc az Edda Műveket adta az országnak – mondta, majd felidézte, hogy a P.Mobil számára – amelynek stábtagja volt – miért volt fontos, hogy Miskolcon legyen klubjuk. A miskolci közönségnek híre volt, aki előttük sikert aratott, bárhová mehetett az országban fellépni.
Első vidéki zenekarként mutattak fel országos sikert a debreceni Color zenekar után. Úgy vetették meg a lábukat a fővárosban, hogy közben nem ártottak senkinek, a közönség emelte fel őket és tartja a mai napig. Felejthetetlen az 1973-as diósgyőri rockfesztivál, ahol olyan színvonalas kiadványt osztottak ingyen, ami a mai napig megállná a helyét. Itt működik a Rockinform magazin. Csak néhány példa, hogy Miskolc mi mindent adott a rockzenének
– emelte ki.
Rozsonits Tamás azt is megosztotta a közönséggel, hogy mostanában többször megfordult Edda-koncerten, és minden alkalommal szóba hozza Pataky Miskolcot – nem felejtette, honnan indult.
Köszönjük, hogy kitapostátok az utat a mi generációnknak, és lehet, hogy néhány fiatal a mai napig a ti sikereteken felbuzdulva veszi a bátorságot, hogy elinduljon a zene útján
– fordult a Bakancsos Edda tagok felé. Több sztorit megosztott a múlttal kapcsolatban, amik Bálint Csaba és Zsöci közös könyvében is olvashatók.
A tulajdonosok Edda-rajongók
A ház az Oleár család tulajdonában van. Oleárné Mező Tünde kérdésünkre elmondta, hogy csak a szerződés aláírásakor tudták meg, hogy a ház milyen nagy történések otthona volt egykor. Ő és a férje is Edda-rajongók. Elmesélte, hogy egyszer észrevették, hogy Zsöci itt sétál és nézi a házat – behívták, bár ő nem akart zavarni. Azóta többször is járt az otthonukban. Felidézte, hogy egyszer Pataky Attila is járt náluk egy stábbal. A megkeresésre, hogy táblát avassanak a házukon, azonnal igent mondtak, az Edda szeretete miatt is.
Zsöci emlékei
Minden gyönyörű itt. Akkoriban a próbateremnek használt rész romos volt, az ajtók is rosszak voltak, így leszigeteltük. Volt egy virágoskert, ahol ha jó idő volt, lányosztályok ücsörögtek. Az édesanyámmal fent laktunk az emeleten, övé volt az egyik szoba, enyém a másik. Rendszeresen laktak itt a pesti technikusok.
Amikor az első lemezük platinalemez lett, a platina turnéra csatlakozott hozzájuk három fúvós – köztük Gömöri Zsolti, aki a mai napig az Eddában játszik – és ők is laktak itt. A próbaterem mellett volt egy nyári konyha is, ahol a hangfalakat építettek. Felidézte, hogy heti 6-8000 rajongói levelet kaptak és az egyszerűbbeket – amikben plakátot, vagy a következő koncertek helyszíneit, időpontjait kérdezték – lányok segítettek neki megválaszolni. Voltak komolyabb, nehezebb hangvételű levelek is, azokat ő válaszolta meg, gyakran kellett pszichológusnak lenni, mert volt, aki öngyilkos gondolatairól írt.
Akkor zenélünk?
– kérdezte mosolyogva.
Emlékképek
Miután a Bakancsos Edda-tagok leleplezték az emléktáblát, Zsöci és Rozsonits Tamás mellett Barta Alfonz is megosztott régi emlékeket a tábla avatása után.
És zenéltek
Felcsendült az Álmodtam egy világot és a Hűtlen is. Természetesen a népes nézősereg is becsatlakozott. A közös éneklés után dedikálták a relikviákat és jó hangulatú beszélgetésekkel folytatódott a különleges hangulatú délután.
A kezdetek
A Miskolc, Béla utca 5. szám alatti házat Zselencz László „Zsöci” basszusgitáros nagyapja építette az 1930-as évek közepén. Zsöci édesanyjával élt ott. Ezen a telken volt található az a kis raktárhelyiség, amit 1979 előtt nem nagyon használt a család. Amikor Zsöci az Eddába került, felajánlotta, hogy „költözzön” oda a zenekar, legyen ott a próbatermük, ha már egyetlen művelődési ház sem fogadta be őket.
Folyamatosan dolgoztak
A zenekar szűkös, de jól felszerelt próbatermet alakított ki, ahol a falakat tojástartó dobozokkal bélelték és kedvenc posztereikkel díszítették. A zenekar tagjai reggeltől estig dolgoztak a próbateremben. Az első lemez anyagát hónapokon keresztül csiszolták itt, így amikor 1979 decemberében stúdióba vonultak, két nap alatt rögzítették az összes zenei alapot.
Csikket csak a hamutartóba
A próbák közben óránként cigiszünetet tartottak az udvaron, egyedül Pataky Attila nem dohányzott. Mindenki szigorúan a hamutartót használta, nehogy véletlenül Zsöci édesanyjának virágai között landoljanak a csikkek. Irénke néni rendszeresen finom ételekkel várta a srácokat, konyhájában a Miskolcra látogató zenészek is rendszeresen emelgették a fedőket: „Zsöci Mama, mit főztél?”
Lányok várták a próbaszünetet
Zsöci jó kapcsolatot ápolt a szomszédokkal is, így soha sem hívták rájuk a rendőrséget csendháborítás miatt, pedig a rock hangos műfaj. Klubként soha nem funkcionált a próbaterem, de gyakran előfordult, hogy lányosztályok ültek az udvaron, és várták az óránkénti cigiszünetet. Az első két Edda Művek lemez anyaga itt született, és a harmadik szerzői munkálatai is a Béla utca 5.-ben zajlottak, de végül nem ezek a dalok kerültek fel a lemezre.
Fúrtak, faragtak, rajongói levelekre válaszoltak
Az Edda Műveket segítő híres budapesti roadok is sokszor Zsöciéknél laktak. A platinaturnén a vendégzenészek is a Béla utcai házban kaptak szállást. Zenekari próbák után a felszerelés építése is itt, a mosókonyhában zajlott. Fúrtak, faragtak, festettek, kerekeket szereltek próba után.
Zsöci mama mindenkit beengedett
Miután az Edda Művek Budapestre költözött, több miskolci zenekar is próbált a Béla utca 5. szám alatt, Zsöci Mama mindenkit beengedett, pénzt nem fogadott el.
Felavatták a 4. Poptörténeti Pontot
Fotók: Vajda JánosVideós tartalmaink továbbra is megtalálhatóak a YouTube csatornánkon.
