2024.08.07. 20:00
„Biztos nem pályáznék se Szegedre, se Debrecenbe igazgatónak, a Miskolci Nemzeti Színház viszont szívügyem"
Ketten pályáztak a Miskolci Nemzeti Színház igazgatói posztjára. Egyikük Horváth Ádám operaénekes, aki korábban nem kívánt nyilatkozni az okokról. Most úgy döntött, csak portálunkkal és lapunkkal kivételt tesz.
Horváth Ádám miskolci születésű, 2022 óta él újra Miskolcon.
Fotó: Vajda János
Régi polgári lakás, a falak polcait beborítják a bakelitlemezek, CD-k, a régi, várostörténettel, építészettel foglalkozó könyvek, kották, sok közülük dedikált, több generációra visszamenőleg őrzik régi korok emlékeit. Horváth Ádámnál és nővérénél, Horváth Kingánál jártunk. Látogatásunk apropója, hogy Horváth Ádám is pályázott a Miskolci Nemzeti Színház igazgatói posztjára. Két pályázat érkezett be a határidőig, az egyik Béres Attila jelenlegi igazgatóé, a másik pályázó személye sokáig nem volt nyilvános, majd kiderült, Horváth Ádám operaénekesről van szó. Ő egészen mostanáig nem nyilatkozott a sajtónak, most lapunkkal, az Észak-Magyarországgal és portálunkkal, a Borsod Online-nal kivételt tett.
Három előadást látott a színházban
Magáról a pályázatról nem szeretne beszélni, árulja el rögtön az elején. Inkább családját és a családjának miskolci gyökereit mutatná be, ez is az oka, hogy testvérével közösen beszélnek. Horváth Kinga ismert képzőművész, grafikus, nemrégiben zárult önálló kiállítása a Miskolci Galériában.
Azért mégis csak a pályázatról kezdjük a beszélgetést.
Elárulja, három olyan előadást is látott az elmúlt években a színházban, amelyekről úgy érezte, hogy szerencsésebb lett volna más koncepció és rendezés alapján létrehozni: a La Mancha lovagját, a Jézus Krisztus Szupersztárt és a Figaro házasságát.
A közönség nem kaphat kompromisszumot, mindig a legmagasabb minőséget kell megmutatni és úgy éreztem, hogy az említett előadásokban akadtak hiányosságok.
– Most kompromisszumot kap? – firtatjuk.
– Nem tisztem a jelenlegi művészi koncepció kritikája, amit mondtam, csupán annyit jelent, hogy soha nem lehetünk teljes mértékben elégedettek egy adott színházi bemutató kapcsán, hiszen a művészetben mindig lehet jobb és szebb a megvalósítás.
Fontos, hogy a legmagasabb mércét állítsuk magunkkal szemben, ez a beállítottság egész életünket átszőtte, ezt az értékrendet örököltük, szüleinktől, felmenőinktől.
Hozzá lehetne tenni az eredményekhez
Megjegyezzük, a miskolci színházat a jelenlegi vezetés igazgatása éveiben nemcsak Miskolcon, hanem országos szinten, sőt Európában is kiválónak értékelik. Folyamatosan jó kritikákat kap, díjazzák színészeit, előadásait, és egyedülálló módon lett tagja az Európai Színházi Uniónak, Magyarországról egyedüliként, ami szintén hatalmas elismerés.
- Az Európai Színházi Uniót hét színházi intézménnyel alapította 1990-ben Giorgio Strehler úr és az akkori francia kultuszminiszter Jack Lang. Az alapító teátrumok sorában volt a budapesti Katona József Színház és annak igazgatója, Zsámbéki Gábor, aki 1998 és 2004 között a színházi unió elnöki tisztét is betöltötte. 2015-ben a budapesti Vígszínház kapcsolódott tagként a szervezethez, most pedig hazánkból valóban a Miskolci Nemzeti Színház az egyetlen tagja az uniónak, amelynek jelenlegi elnöke Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója.
Úgy gondolom, hogy a vitathatatlan eredményekhez még sokat lehet hozzátenni. Más látásmódot, vagy a megvalósítás még kifinomultabb és alaposabb módját.
Legyen újra operafesztivál!
Megemlíti, 2000-ben ő volt a producere és egyik szereplője, Kovalik Balázs pedig a rendezője annak a látványos Don Giovanni előadásnak a Diósgyőri várban, ami akkor tájt komoly sikert aratott. A vár egésze meghatározó szerepet kapott az előadás „díszleteként”. Hangsúlyozza, 1998-ban ő maga álmodott meg és indított el operafesztivált a várban, amelynek első előadása volt az említett Don Giovanni, majd 2001-ben a La Mancha lovagja és 2002-ben Verdi: Trubadúr című operája Yefim Maizel rendezésében. A Bartók + Nemzetközi Operafesztivál 2001-ben indult, amely aztán éveken át Miskolc meghatározó rendezvénysorozatává vált. Horváth Ádám pályázatának egyik fejezete a fesztivál újraindításáról szól, hiszen 2019-től ezt nem rendezték meg.
Fontos a családi indíttatás
Horváth Ádám úgy érzi, fontos, hogy a családjáról is beszéljünk ahhoz, hogy megértsük mozgatórugóit, személyiségét, terveit. Több fontos felmenőt említ – most csak néhányat emelünk ki - anyai és apai ágon egyaránt. Az anyai dédapját, Köves Jánost, aki királyi erdőfőtanácsos, a magyarországi erdei vasutak főfelügyelője és az erdészeti kincstár vezetője volt, neki köszönhetjük a lillafüredi kisvasutat, a halköltőtelepet Garadnán, a Palotaszálló létrejöttében is fontos szerepet játszott, és ő mentette meg a pusztulástól a Fazola Henrik-féle őskohót, valamint vezette a Diósgyőri vár első komoly régészeti ásatásait 1934 és 1936 között.
Említi nagyapját, idősebb Horváth Béla építőmestert, az ő munkája többek között 1935-ből a Népkert közeli bérház, amelyben most is élnek. A II. világháborúban zsidó családokat bújtatott a bérház pincéjében, majd később az egyetem felépítésekor Cziffra György zongoraművész szakmai jövőjét mentette meg azzal, hogy megóvta a kezét a fizikai munkától.
Édesapja, Dr. Horváth Béla 1970 és 1981 között Miskolc főépítésze volt. 1957 és 1959 között ő tervezte és felügyelte a Miskolci Nemzeti Színház bővítését és felújítását, zenekari árkának, ruhatárának, hátsó színpadának kiépítését, és ezekkel lehetővé tette, hogy ma a színházban zenés bemutatókat játszhassanak.
Anyai nagyapja szerettette meg vele az operát, szüleivel pedig gyakorta jártak kiállításokra, koncertekre, operaházba, múzeumba, színházba. Pályaválasztását az 1985-ös operaházi Fidelio-előadás határozta meg Doráti Antal vezényletével és Polgár Lászlóval Rocco szerepében. Olyan hatással volt rá, amit a színpadon látott, hogy úgy döntött, az operaénekesi és színház alkotói hivatást választja.
Miniszteri biztos volt az operaház élén
Később, évek múltán 2010-ben a Magyar Állami Operaház miniszteri biztosa lett az akkori miniszter, Dr. Réthelyi Miklós felkérésére. Ekkor az operaház szólistája volt, mint mondja, csodálatos volt a miniszterrel dolgozni.
Ha a közösen meghatározott koncepció mentén dolgozhatok, hegyeket tudok elhordani, de ha úgy érzem, hogy más az elvárt irány, és azzal én azonosulni nem tudok, akkor ennek hangot adok. Semmilyen pozícióhoz nem ragaszkodom. Ha eredményt tudok elérni, örömmel és elkötelezetten dolgozom. A jó ügy szolgálata fontos számomra
- fogalmaz, és szavaiból kiderül, hasonlóképpen gondolkodott Miskolcon is, ahol alig egy évig volt a Miskolci Kulturális Központ és a Miskolci Szimfonikus Zenekar igazgatója 2013-14-ben.
Különleges élmény a miskolci főutcán
Utána kevés információt találunk róla a sajtóban, amikor az okát kérdezzük, megjegyzi, azért, mert leginkább külföldön énekelt. Az utóbbi hónapokban pedig hat kórházi koncertet adott a miskolci Szent Ferenc Kórházban, ahol rehabilitációs kezelésen öt hetet töltött el. Mint mondja, egészen rendkívüli élmény az ott kezeléseken résztvevő kórházi lakók szemébe nézni, miután másfél órát énekelt nekik, vagy énekeltek együtt. A várossal a kapcsolatot sohasem szakította meg, de igazán 2022-ben költözött haza újra Miskolcra.
Egyik nap, amikor a főutcán sétáltam, felnéztem a színház tornyára és átfutott az agyamon, milyen jó színházat lehetne itt csinálni
– meséli, majd azt, hogy egy barátjától hallotta, kiírták a pályázatot a színház igazgatói posztra, és úgy érezte, hogy ebben a két történésben van valami sorsszerű.
Miskolcon születtem és ismét itt élek. Biztos nem pályáznék se Szegedre, se Debrecenbe igazgatónak, a Miskolci Nemzeti Színház viszont szívügyem
– nyomatékosítja.
Fontosnak tartja az operafesztivál újraindításán túl, hogy a Diósgyőri várat és a Lovagi tornák terét is bevonja a fesztivál helyszínei közé.
A színháznak egyébként is olyannak kell lennie Miskolc életében, mint egy emberi szervezetben a szívnek. A Miskolci Nemzeti Színháznak el kell juttatnia a kultúrát a város távolabbi pontjaira is, vagyis az előadások egy részét időszakosan ki kell vinni a színház falain túlra. Miskolc adottságai csodálatosak és ezt ki kell használni a közönség széles rétegeinek elérése érdekében.
Kérdezzük, zenés színházban gondolkodik-e, hiszen operát, balettet említ, de mint mondja, a színház elsődleges profilja a prózai repertoár bemutatása, viszont a három tagozat (próza, opera, balett) sokszínűsége egyaránt fontos. Kiemelt feladat az oktatási intézményekkel való együttműködés is, és egy mecénási kör kiépítését és működtetését is tervezi.
Nem magányos farkas
Kérdezzük még, magányos farkasként indult-e a posztért.
Remek lehetőség, hogy a következő igazgató munkája 2025. február 1-től kezdődik és amennyiben a fenntartói akarat számomra bizalmat szavaz, akkor a munkát a jelenlegi színházi társulattal kívánom elkezdeni, amelynek alaposabb megismerésére kiváló lehetőség adódik februárig, de természetesen szakmai életem során már eddig is kiváló művészekkel és vezetőkkel dolgozhattam együtt, ami annyit jelent, hogy magányos farkas nem vagyok.
- mondja.
Az igazgatóválasztás folyamata
Megszűnik a Miskolci Nemzeti Színház ügyvezetőjének megbízatása a jövő év elején, azaz 2025. január 31-én.
A Kulturális és Innovációs Minisztérium május 9-én kiírta a pályázatot a poszt betöltésére. Ebben az olvasható, hogy az ügyvezető a teátrumot egyszemélyes felelős vezetőként irányítja.
A pályázatot a minisztérium honlapján való megjelenést követő 30 munkanapon belül kell leadni, a végső határidő június 21. volt.
A határidőig két pályázat érkezett be a miskolci polgármesteri hivatalba. Az egyik Béres Attiláé, a színház jelenlegi igazgatójáé, a másik Horváth Ádámé.
A pályázatokat egy szakmai bizottság, majd Miskolc önkormányzata közgyűlésének köznevelési, kulturális, turisztikai és sport bizottság véleményezi, ez után Miskolc önkormányzatának közgyűlése dönt, hogy ki legyen az igazgató.
A szakmai bizottság július 22-én ülésezett. Úgy tudjuk, a miskolci közgyűlés augusztus 29-én dönt.
A Horváth Ádámmal készült beszélgetés után Béres Attilát, a másik pályázót is megkerestük, a vele készült interjút is hamarosan olvashatják portálunkon.
