Tíz érdekesség a festői szépségű Hámori-tóról

Bükk-hegységben van egy mesterségesen felduzzasztott, meseszép tó, melynek első írásos említése XIV. század elejéből való, és amely mai formáját a vaskohászatnak köszönheti. Ez nem más, mint a Hámori-tó.

A tó nevének eredete

Ennek a tónak először nem is volt neve, majd a „régiek” Fel-tónak nevezték, mert a falu felett volt található. Ezután a bevándorolt sváb telepesek (szakmunkások) egyszerűen Tajnak nevezték a német teich – tó jelentésű – szó után. A Vasárnapi Ujságban (1861-ben) pedig Diósgyőri-tóként aposztrofálták. A Hámori-tó elnevezés az első világháborút követően vált használatossá.

(forrás: hellomiskolc.hu)

Miért nem volt elég jó a kis Fel-tó?

Mert az ómassai kohónál "helyigény" lépett fel, amit a község már nem tudott biztosítani. Ekkor az új kohó helyét Újmassán jelölték ki, itt viszont a kicsiny Fel-tó vize kevés lett volna. A vashámorokat mozgató erő folyamatos biztosítása miatt szükség volt egy víztározóra. A Szinva- és a Garadna-patakok találkozásánál lévő kis tavacska egy csapásra az ipari élet fontos „kellékévé” vált.

Fazola Frigyes, Henrik fia építtette a gátat, mely a vizet duzzasztotta. A terveket Anton Seidl, kamarai mérnök készítette. 1813-ra datálják a víztározó elkészültét, de az utolsó simításokat 1815-ben fejezték be. Magyarország legrégebbi víztározójaként ismerjük. Érdekesség, hogy a tó kapacitását „vederben” adták meg, ami 18 és negyedmillió volt.

A tó varázsa „hozta létre” az üdülőövezetet

Bethlen András gróf szenvedélyes vadász volt, aki sokat járt a Bükkben is és – mint oly' sokakat – magával ragadta a táj szépsége. A Hámori-tó környékéé olyannyira, hogy elhatározta, üdülőövezetet hoz létre körülötte, tehette, hiszen ő volt a földművelésügyi miniszter.

Az első villák fölépülte után két villatulajdonos a főerdésszel egyetemben meglátogatta Bethlent a fővárosban, és megköszönték a telep kialakításával kapcsolatos fáradalmait, egyben felajánlották, az új nyaralóövezet neve legyen Bethlen-füred. András gróf ezt kedvesen elhárította és azt ajánlotta, hogy inkább nevezzék el unokahúgáról, Vay Erzsébetről. A Vay családban azonban szokás volt az Erzsébet nevű leányokat Lillának becézni, így lett Erzsébetfüred helyett Lillafüred a településrész neve.

A kis torony egykor fotószalon volt

A tó mellett található kis emblematikus épület egykor fényképészetként funkcionált, Maksay László és fia, Zoltán tulajdona volt.

(eszaktour.blog.hu - 10 dolog, amit valószínűleg nem tudsz Lillafüredről)

Manapság ajándéktárgyakat árulnak az út szélén álló, sokáig kihasználatlanul álló épületben.

Téli sportok és különleges versenyek a tó felületén

A húszas-harmincas években a téli sportok paradicsoma volt Lillafüred. A Hámori-tó is sokszor adott otthont ezeknek a rendezvényeknek.

A tó jegén sokszor láthattak az érdeklődők városok közötti jégkorong rangadókat, műkorcsolya bemutatókat és motoros versenyeket.

A Magyar Atlétikai Club hatvan éves jubileuma alkalmából Lillafüreden rendezett egy téli sporthetet, amely óriási sikert aratott, hatalmas érdeklődés mellett zajlott.

A Miskolci Korcsolyázó és Tenniszező Egyesület műkorcsolya bemutatója olyan sikert aratott, hogy jubileumi emlékplakettet kaptak a sportolók a nagy múltú klub vezetőségének döntése értelmében. De nem csak a műkorcsolyázók, hanem a jégkorong csapat is megkapta ezt a plakettet, hiszen mindössze három gólos (4-7) vereséget szenvedett a nagyon nagy játékerőt képviselő MAC csapatától (ráadásul csere nélkül játszottak), így ők is kiérdemelték a fővárosiak őszinte elismerését.

Természetesen az egyszerű polgárok is igénybe vehették a tó jegét, ezen fakutyázhattak, korcsolyázhattak vagy vérre menő jégkorongmeccseket játszhattak egymással a felek.

Strand a Hámori-tóban

Kissé hihetetlennek tűnik, de még két méter mélyen is 20-22 fokos a tó vize, ezért 1932-ben egy strandfürdőt építettek rá, mely cölöpökre épült és egészen 1944-ig működött. Akkoriban még ez a vízhőmérséklet megfelelő volt fürdőzésre a lakosságnak, manapság már nem hiszem, hogy sokakat vonzana.

Sőt, ennél merészebb ötletek is voltak a tóval kapcsolatban. A harmincas években a Földművelésügyi Minisztérium ezt a levelet kapta Lillafüredről, melyben egy jövőbeni szabadtéri medence terveiről alkudoznak:

(Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 7., 252. oldal)

A Hámori-tó úszóvesenyeknek is adott otthont, például a MUSz propaganda-versenyének is. Sőt, ekkor a magyar vízilabda "B" válogatottja is a hámori habokban pólózott. (És győzött 4-1-re az Északi kerület válogatottja ellen.)

A „lehalászás”

Nagyon érdekes, hogy a Hámori-tó időnként lehalászásra került, azaz a vizet leengedték a medréből. Manapság ez egészen hihetetlennek tűnik, azonban régen ez természetes volt. Ezt a különleges folyamatot egy filmhíradó is megörökítette.

Azért került rá sor, hogy a tóban élő pisztrángokat át tudják telepíteni oda is, ahol hiány van belőlük a környéken. Utoljára 1951-ből találtam adatot a lehalászást illetően, vélhetően azóta nem került rá sor.

Autóbusz a Garadnában

A miskolci tömegközlekedés legnagyobb balesete szerencsére nem járt halálos áldozatokkal, mindenki felépült a szerencsétlenség után. A kis híján tragédiával végződő eset a Hámori-tó végében történt.

1972. október 5-én, fél négy után öt perccel történt a drámai esemény. A Miskolci Közlekedési Vállalat 15-ös jelzésű autóbusza, melyet K. Béla gépkocsivezető irányított, összeütközött a 3. számú volán tehergépkocsijával, melyet B. János vezetett. Az autóbusz vezetője nagy sebességgel haladt, ennek következtében áttért a menetirány szerinti bal oldalra, ott éppen a szabályosan közlekedő ZiL teherautónak ütközött. A busz 26 utast szállított.

(Észak-Magyarország, 1972. október 6., Szakadékba zuhant az Ómassai busz)

(Észak-Magyarország, 1972. október 6., Szakadékba zuhant busz)

Húsz ember sérült meg a balesetben, nyolcan súlyosan, tizenketten könnyebben. Az autóbusz vezetője életveszélyes sérüléseket szenvedett.

A Hámori-tó titka

A miskolci legendák című könyvben, amit Csorba Piroska és Fedor Vilmos írt, található egy legenda a tóról. A legenda egy nagy-nagy éhínség idején játszódik, amikor Kódissal, a szegény özveggyel egy ismeretlen csodát tesz.

A tizenkét gyermekét egyedül nevelő férfi rengeteg halat fog az ő áldásával. Persze nem csak ő, a csoda után a környéket az éhínség végéig ellátta hallal az idegen által megáldott, rejtélyes Hámori-tó.

A Hámori-tó manapság

A tavon újra lehet csónakázni és vizibiciklizni, sőt, 2017-ben sok-sok év után újra vitorlásversenyt rendeztek rajta.

A víztározó 0,4 millió köbméter kapacitású, kb. 1,5 km hosszú és átlagos vízmélysége 9 méter, de a legmélyebb pontján a 30 métert is elérheti. Az egész tó terjedelme pedig 12 hektár.

Miskolc oly' sok gyöngyszeme közül egyik a Hámori-tó, melynek látványa, hangulata egyedi, még a megannyi szépséggel rendelkező hazánkban is. Érezzük magunkénak, becsüljük meg értékeit és látogassuk meg minél többet, ha tehetjük!