Nagy-Miskolc atyja

Ismét tíz érdekességet hoztam Miskolc történetéből, ezúttal három részben. Gondolták volna, hogy Benito Mussolini elfeledett unokatestvére városunkban élt? Vajon honnan ered a Deszkatemplom elnevezése? És hallottak már a ,,Székely stílusú” szörnyetegről? Ki volt Nagy-Miskolc atyja? Ebben az írásban többek között ezekre a kérdésekre fognak választ kapni. 

Mussolini elfeledett unokatestvére Miskolcon

– Mussolini Nándor, kőműves, vasúti nyugdíjas vagyok — mondja és rendkívül barátságosan kínál meg hellyel, amikor közöljük, hogy az a hír járja, hogy vérrokona Benito Mussolini olasz miniszterelnöknek. (...) 

– 1893-ban kerültem Miskolcra — meséli Mussolini Nándor — mint egyszerű kőművesmester. Akkoriban nagy vasúti építkezések folytak. Az államvasutakhoz állottam munkába, mint vasutas-kőműves először az Újmiskolci, később pedig az Ómiskolci osztálymérnökségen dolgoztam. Negyven éven keresztül (ez nem lehetséges, mint lejjebb látjuk majd, a harminc év a helyes, a szerk.) megszakítás nélkül állottam a magyar államvasutak szolgálatában. Néhány évvel ezelőtt nyugdíjba mentem, azóta nyugdíjamból élek és csak nagynéha vállalok magánmunkát. — Feleségemmel szegényesen, de nyugodtan éldegélünk, nincs nekem semmi különleges kívánságom, meg vagyok elégedve, csak bizony’ a nyugdíjam keveslem, mert mindössze hétszázezer koronát kapok, ebből csak szűkösen futja. 

Itt megáll és, amikor családi körülményeiről, hozzátartozóiról érdeklődöm, közbevág. 

— Mindjárt megmutatom a születési bizonyítványomat és a családi okmányaimat. Tudom, hogy ez érdekelni fogja Önt. Előkerül az olasz nyelvű születési bizonyítvány, amelynek adataiból kitűnik, hogy Mussolini Nándor 1868. (egyes források szerint 1861. vagy 1863., a szerk.) szeptember 8-án Campo Fornidoban, Udinében, Pavia de Milánó tartományban született, tehát ott, ahonnan Benito Mussolini famíliája is elszármazott. Apja Mussolini Jacomo állatorvos volt.” 
(Reggeli Hírlap – 1927. augusztus 20.) 

Mussolini családja édesapja halála után esett szét, a fivérével együtt szerte Európában próbáltak szerencsét. Végül Magyarországon telepedtek le. 

– Atyám meglehetősen szűkös viszonyok között élt és így csakhamar halála után önmagunkra voltunk utalva — folytatja. Atyám unokatestvére volt Benito Mussolini édesatyjának. Benito Mussolini tehát nekem másodunokatestvérem, mert Nagyapánk közös volt. Margit nevű leánytestvérem és Johanna nevű fivéremmel hárman árván maradtunk. Húgom férjhez ment, én és fivérem kivándoroltunk, miután mindketten hat elemi elvégzése után kőművesek lettünk, születési helyünkről először Rómába mentünk, majd innen munkánk közben végigjártuk egész Olaszországot. Sokáig voltunk Veneziában, Páduában, Parvában, Livornóban, Udinében, de nagyon sokáig tartózkodtunk különböző helyeken, mindenütt ott ahol csak munkát kaphattunk. 1891-ben Olaszországból Németországba vándoroltunk és Münchenben éltünk két éven át. Itt sem maradtunk sokáig hanem rövid bécsi tartózkodás után Magyarországra kerültünk. Én 1893-ban Miskolcon telepedtem le míg fivérem Mussolini János Szolnokon alapított otthont, ő a közelmúltban meghalt. 
(Reggeli Hírlap – 1927. augusztus 20.) 

Harminc éven keresztül dolgozott a miskolci vasútnál Mussolini, majd nyugdíjas állományba került. Közben 1909-ben megszerezte a magyar állampolgárságot is, és két fia, József (1897) és Nándor (1899) született. 

A Deszkatemplom nevének eredete 

A Deszkatemplom Miskolc városának egyik emblematikus épülete. Vajon ki nevezte először Deszkatemplomnak a Deszkatemplomot? Ezt valószínűleg soha nem fogjuk megtudni, arra viszont talán van válaszunk, hogy mikortól hívják így a városképet meghatározó emblematikus épületünket. 

,,Figyelemre méltó, hogy a templomot, úgy amint van, a deákok karjával együtt, helybeli molnárok és ácsok építették fel. Elhasználták az oszlopokon és az ezeket tartó sínvasakon kívül 117 deszkát az oldalfalak kiképzéséhez s a „deszkatemplom” elnevezés valószínűleg innen ered.” 
(Reggeli Hírlap – 1931. október 31.) 

A ,,Székely stílusú szörnyeteg” 

1934-re épült fel az új Rákóczi őrtorony, amely – egy nemrégiben napvilágot látott levéltári jegyzőkönyv szerint – a Rácz György-kilátótorony nevet viselte. De nem mindenkinek tetszett Szeghalmy Bálint alkotása. 

A torony elkészülte után olyanok is hallatták hangjukat, akik szerint a ,,székely stílusú szörnyeteg” elrontja az avasi műemlékek együttes hatását. Szerintük jobb lenne, ha elbontanák az építményt. 

Erre válaszolt Szeghalmy Bálint, a torony tervezője, és ezzel a kétrészes cikkel a Magyar Élet hasábjain elhallgattatta a kétkedőket. Nem kevés iróniával és hatalmas „toronyelméleti” tudással ír Miskolc műszaki tanácsosa az ügyről. A végén pedig megígéri – ugyanis egy tűzeset során megsérült –, hogy újjá fogják építeni a kilátót, hogy az régi fényében tündököljön. 

A legnagyobb problémája a miskolciaknak – már azoknak, akiknek voltak egyáltalán problémáik – az volt, hogy székely stílusú az épület. Ez nem volt igaz, ezt egyébként Szeghalmy szépen levezeti a tanulmányában. A másik pedig az, hogy elrontja az avasi műemlékek összhatását. Nos, ezt is megmagyarázza a tanácsos, rámutatva arra, hogy mennyi hibája van az avasi műemlékeknek, és elmondja azt is, a torony csak emeli az öreg Avas fényét. 

És, aki egyenesen Erdélybe – Székelyföldre – szeretné visszaküldeni a tornyot, annak is szellemesen válaszol Szeghalmy: 

,,Ellenben annál kevésbé lehetne az avasi kilátót a Székelyföldre küldeni, mert egyrészt a stílusa a székelytől merőben eltérő, másrészt pedig onnan, Székelyföldről nem lehetne látni Miskolc városát. Márpedig a kilátótorony ezt a célt szolgálja.” 
(Magyar Élet – 1943. január 9., 4. oldal. 
Székely stílus – magyar stílus) 

A torony egyébként annak idején négy tervből került kiválasztásra és a helyszínt is gondos mérlegelés után jelölték ki. 

Nagy-Miskolc atyja 

Szentpáli István (1861–1924) 

Jogász, országgyűlési képviselő, Miskolc polgármestere. Kortársai Nagy-Miskolc atyjának nevezték. Joggal. 

Elsőszülöttként, még hat testvérrel áldotta meg a sors a Halmiban született Szentpáli(y) Istvánt. Szülőhelyén, majd Szatmárban, illetve Iglón végezte alapfokú és középfokú tanulmányait. Bécsben és a fővárosban járt jogi egyetemre, melyet 1887-ben végzett el. 

1890-ban került Miskolcra a Kereskedelmi és Iparkamara titkáraként. 1892-ben nősült, Bárczai Bárczy Blankát vette nőül, kitől három gyermeke született. Sajnos a harmadik gyermek születése után felesége elhunyt, ezért a gyermekeket rokonok nevelték. Később újra megnősült, második felesége Biasini Paula lett. 

Miután a kamara tagja volt, hamar bekerült a város elit közönségébe, részt vett a Közművelődési Egyesület és a Múzeum Egyesület munkájában is. 1902-ben lett polgármester. 

Miskolc már évszázadok óta küzdött a szabad királyi városi címért, amit éppen akkor törvényhatósági jogú városnak hívtak. A kedvező alkalmat kihasználva az ő polgármestersége idején kapta meg városunk ezt a kivételes rangot. 1909-ben vált hivatalossá a megye és a város szétválása. 

De nem csak ez az egy dolog emelte nagyjainak közé. A város töretlenül fejlődött Szentpáli idején is. Szépen folytatta Soltész-Nagy Kálmán nagyszerű munkáját. Területe gyarapodott, csatornázás és a vízhálózat bővítése is megindult, gyárak, üzemek sora létesült. 1910-ben a vasgyári kolónia is csaknem csatlakozott a már létező Nagy-Miskolc tervezethez. Szentpálit nevezik egyébként ennek atyjának is. 

1912-ben országgyűlési képviselő lett, a szintén kiváló képességű Nagy Ferenc volt az utódja a polgármesteri székben. 

1917-ben választották újra polgármesterré, városunk egy roppant nehéz időszakában. Gondoljunk csak bele mennyi gonddal és bajjal kellett szembenéznie, nem csoda, hogy egészségi állapota nem bírta a nehézségeket. 

Jött az elvesztett háború, a kolera, a hadifoglyok jöttek haza, az itt fogvatartottak kószáltak a városban, megyében mindenfelé. Jött a cseh és a román megszállás, a spanyolnátha, majd Trianon. Menekültek, éhezők, rokkantak ezrei. Mindezeket bravúrosan kezelte, de, ahogy említettem 1922-ben egészségi állapotára való hivatkozással nyugdíjazását kérte. 

1922-ben még országgyűlési képviselővé választották, de hivatalát már nem töltötte ki, 1924-ben hunyt el. Sírja a Deszkatemetőben található. Miskolcon utca és iskola is őrzi nevét.