Mégsem eszik forrón a kását

A labdarúgó vármegyei II. osztály Kelet csoport 2. fordulójának keretében az elmúlt hétvégén játszották a Telkibánya – Megyaszó találkozót, amelyet a hazaiak 3–2-es félidő után 5–3-ra megnyertek. Az összecsapást követően 
Szilasi Dezső, a vendégek edzője ezekkel a szavakkal fakadt ki: „Elpattant egy húr! Tizenöt játékosunk nem jelent meg a mérkőzésen horgászás, hirtelen jött nyaralás és bulizás miatt. A maradék átigazolási időszakban mehet mindenki amerre lát. Elengedek mindenkit, mert én se pénzt, se időt, se energiát nem teszek többet a felnőtt csapatba. Várom a jelentkezőt, aki csinálja helyettem. Mától csak az utánpótlás érdekel. Köszönöm az ifi játékosoknak azt, hogy velük ki tudtunk állni.”

Elnökként marad  
A trénert – miután aludt néhányat – azzal a mottóval bátorkodtunk megkeresni, hogy „kibeszélőshow” keretében egy kicsit ragozzuk a mondatait. 
– Elöljáróban gyorsan leszögezem, még mielőtt valaki megijedne: a csapat nem szűnik meg, a fiúkat nem hagyom magukra, a munkát folytatom – közölte Szilasi Dezső, majd hozzátette: – Az ajtót azért sem csukhatom be magam mögött, mert én vagyok az elnök. Már a nyitányon történtek is megviseltek: itthon lefociztuk a pályáról Erdőhorváti gárdáját, mégis 3–3 lett a végeredmény, aztán jött a telkibányai vesszőfutásunk. Ezt a kilencven percet, államalapításunk ünnepére tekintettel, augusztus 19-én, szombaton rendezték. Nos, erre az időpontra esett három játékos születésnapja, ketten lagziba voltak hivatalosak, ráadásul néhányan üdülni mentek, sőt voltak olyanok, akik a fürdést, a horgászatot és a szórakozást részesítették előnyben, a futball kárára... A felsoroltakat pedig már nem tudtam elfogadni és azt hiszem, hogy hasonló esetben a mezőny bármelyik szakvezetője hozzám hasonlóan kifakadt volna.  

A húzóemberek maradtak 
Arra a kérdésre, hogy milyen intézkedéseket kell foganatosítani, az elöljáró így felelt: 
– Négy futballistát elengedtem, ők perem játékosként szolgáltak nálunk, a húzóemberek maradtak és ígéretük szerint beállnak a sorba. Hamarosan elválik, hogy tartják-e a szavukat, ugyanis vasárnap Garadnára utazunk és ott mindenképpen diadalmaskodnunk kell. Az erőviszonyok alapján szilárdan állítom, hogy nekünk valamelyik dobogós helyért kell harcolnunk. Ebben annak ellenére hiszek, hogy előzetes esélylatolgatást többnyire csak úgy öt-hat fordulót követően szabad megfogalmazni. Ezt pedig, amennyiben kérik, már a fiam teszi majd meg, a soron következő fordulókban már ő irányítja majd az együttest.

Játékosedző lesz 
Az elnök tehát csak elnök marad, a szakvezetői poszttól pedig elköszön, de elárvult tisztsége a családban marad. 
– A fiam fog dirigálni – folytatta Szilasi Dezső, majd tiszta vizet öntött a pohárba: – Milán eddig játékos volt, most játékosedző lesz. Harmincnégy esztendős, van affinitása ehhez a szakmához, jelenleg kispályás csapatokkal foglalkozik Budapesten, így tudja, hogy mibe csöppen bele és nem kerül elviselhetetlen súly a vállaira. Tervem szerint én nem ülök mellé a kispadra, legalábbis ez a tervem. Milánnak mindent megbeszéltem, hajlandó úgy edzősködni, hogy mellette focizni is fog.
Az elnöktől arra is választ kértünk, hogy keretük tagjainak tartanak-e tréningeket, mire ezt a választ kaptuk: 
– Az itthoniaknak hetente többet is. Milán nálunk szereplő barátai esetében már a helyzet: ők a fővárosban kipályáznak, így jó erőállapotban vannak, nekik nincs szükségük pluszfoglalkozásokra.