Öt pohár kólával frissítette magát

A Tiszaújvárosi Triatlon Klub hosszútávú élversenyzője, Lehmann Bence október 5-én, szombaton, Barcelonában zárta le profi pályafutását. Az ironman távon elért 8 óra 2 perces kiváló ideje jobb, mint az 1994-től fennálló magyar rekord. Az Ironman Calella-Barcelona elnevezésű versenyen 3,86 km úszás, 180,25 km kerékpározás és a maratoni futás (42,195 km) várt a 4000 indulót számláló hatalmas mezőnyre, köztük az 55 profi licenszes triatlonosra.

– A rajt 7:55 órakor volt, így egész kényelmesnek bizonyult a reggel – mondta Lehmann Bence. – Az úszás azon kívül, hogy négy medúza csípett meg, eseménytelenül telt, mintegy tízen elszakadtunk a mezőny többi részétől, és így kezdtük meg a kerékpározást. A bringa elején hamar elkezdtek rendeződni a sorok, volt egy elmenés, az ,,esélyesek csoportja” öt fővel, őket követtük mi négyen, egy dán, egy görög és egy svájci sráccal. 30 km-nél mintegy 3:30 hátrányunk volt, de jól össze tudtunk dolgozni, nem stresszeltünk, szépen haladtunk. Az első kör hátrányunk 5 percre nőt, ami abszolút vállalható ezen a távon. Akkor bőven 4:10 órás kerékpáros időn belülre álltunk, ami nagyon motivált közben. Nem sokkal a fordító után azonban utolért bennünket egy nagy, 15 tagú üldöző boly. Innentől mentünk 20 km-t nagyjából általában 50 km/órás átlag fölött. Még ekkor is bizakodó voltam. Az amatőr versenyzők előzgetése nem könnyítette meg a dolgunkat, olykor elég kaotikus volt és ez sok veszélyes szituációt is teremtett. Aztán elkezdtem érezni, hogy nem vagyok rendben, elkezdett egyre nehezebben esni a kerékpár, majd nagyjából 120 km-nél teljesen eléheztem, ekkor le is szakadtam erről a bolyról. Akadtak kilométerek, amikor csak a legkönnyebb áttétel beállítással tudtam gurulni. Itt elkezdtem megenni az összes gélt, ami még nálam volt, hogy mielőbb helyre jöjjek. Közben mentek el a sorok, sehova nem tudtam beállni, egyedül küzdöttem, sokszor csak gurultam, a feladás, mint opció is megfordult a fejemben. Aztán valahogy csak elküzdöttem magam a depóig és még akkor is úgy álltam, hogy meg lehet az általam célként kitűzött 8 órán belüli idő.

Kicsit csalódott Lehmann Bence

Ezt követően így folytatta Lehmann Bence:

– A futás eleje nem esett túl jól, de viszonylag hamar, kb. 3 km-nél magamra találtam és be tudtam állni 3:50-3:55-ös tempóra, a második kör még jobban is esett, tudtam fokozni a tempómat és egyre motiváltabb lettem, gondolván összejöhet még egy jó idő. Igyekeztem odafigyelni a frissítése és ez jónak is bizonyult. Jól mentem, egészen 35 km-ig, ahol ismét hamar úgy találtam magam, mint a bringán. Teljesen elfogytam, csak vonszoltam a lábaimat, ettem-ittam, de ekkor már csak 4 percen kívüli kilométereket tudtam futni. Volt egy frissítő állomás, ahol megittam öt pohár kólát, hátha magamhoz térek, de semmi nem segített. Végül csak a beérés maradt motivációnak. Végül 8 óra 2 perc alatt szenvedtem be magamat a célba. Kicsit csalódott vagyok, hogy nem sikerült a 8 órán belüli Ironman, viszont, ha visszagondolok: nem tudtam volna jobban teljesíteni semmiben. Ennek így kellett történnie. Nagyszerű élmény volt egy ilyen nagy mezőnyben versenyezni, külön öröm, hogy a családomból sokan kijöttek szurkolni, hálás vagyok érte. A jövőre nézve, ez volt az utolsó profi versenyem, elkezdem a civil életemet, de megígérem, hogy sok edzésen ott leszek ezután is. Mindenekelőtt azonban először egy kis pihenés következik.

A barcelonai verseny másik magyar résztvevője, Badar Gergő 13. helyet érő 7:50:22 órás idejével megdöntötte Kropkó Péter 1994-es, 8:03:35 magyar rekordját, melynél az újvárosi triatlonos, Lehmann Bence is jobb időt ért el Spanyolországban.