Inflációval jár a zöldátállás 

Miközben Európa egyértelműen elkötelezett a zöldátállásra, amelynek óriási költségei lesznek, nincs átgondolt stratégiája az uniónak – hangsúlyozta Nagy Márton, a miniszterelnök gazdasági főtanácsadója a Világgazdaság fenntarthatóság témájú üzleti fórumán.

Hozzátette: nagy kérdés, hogy ki fizeti meg az átállás terheit. A jegybank volt alelnöke szerint

Európa mind a mai napig nem érti, hogy pontosan milyen következményekkel jár a gazdaság „zöldesítése”.

Tudniillik a jövőben olyan zavarok kerülhetnek elő, amelyek megrengethetik a gazdaság működését.

Például már nem is az a kérdés, hogy mekkora ütemben emelkedik a gáz ára, hanem, hogy egyáltalán van-e. A főtanácsadó ennek kapcsán megemlítette, hogy az európai gáztározók átlagos feltöltöttsége jelenleg 68 százalék, tavaly ugyanekkor 91 volt. A német gáztározók esetében ez a szám 50, az osztrákok esetében 40 alatt található. A magyar 82 százalék, tavaly 92 volt, s megjegyezte, hogy

Magyarországon általában sokkal magasabb feltöltöttségi szintek vannak más EU-országokkal összehasonlítva,

hozzátéve, hogy a németek helyében aggódni kezdene az alacsony feltöltöttség miatt. Az alacsony infláció témakörében rámutatott, hogy volt egy kegyelmi időszak az elmúlt évtizedben, amely véget ért. Aláhúzta: a zöldátállás a magasabb inflációt fenn fogja tartani, a megújuló energia egyelőre biztosan nem lesz olcsóbb, nem beszélve arról, hogy nagyon jelentős a beruházási költsége. Valószínűleg a mezőgazdaságban lesz a legnehezebb az átállás. Felhívta a figyelmet az ellentmondásokra is, hogy például a napelemek szinte teljes egészében Kínából érkeznek. Megjegyezte azt is, hogy

Magyarország szeretné fenntartani a rezsicsökkentést, és a szennyezőkkel fizettetné meg a szennyezés árát.

Ebben Kelet-Közép-Európa egységes, el akarja kerülni, hogy mindezt a háztartásokra terheljék. Ezzel szemben az unió a lakosságra hárítaná ennek költségeit. Ráadásul Kelet-Közép-Európának ez sokkal nagyobb kiadást jelentene – tette hozzá végezetül a miniszterelnök főtanácsadója.

Koen Maegherman, a K&H Bank stratégiai vezetője előadásában a startupokról beszélt, mint a fenntartható megoldások úttörőiről. A szakember rámutatott, hogy méretében kicsi, ám innovációban óriási vállalkozásokról beszélhetünk budapesti viszonylatban. Esetükben az nagy feladat, hogy a kezdeti fázison átessenek, utána pedig megerősödve találjanak finanszírozót, hitelezőt. A K&H speciális, rájuk szabott programmal segíti a startupokot. Az üzleti reggelin kerekasztal beszélgetésre is sor került, amelynek fókuszában a biztosítás és pénzügy a fenntarthatóság tükrében téma volt.

Suba Levente, a K&H Bank fenntarthatósági vezetője azt emelte ki, hogy immár évtizedekre kell előre tervezni a bankoknak is. Ugyanakkor hatalmas különbségek figyelhetők meg a magyarországi üzleti élet szereplői között abban, hogy miként építik be cégük működésébe a fenntarthatóság elvét.

A legnagyobb cégek már nemcsak elindultak, de komoly lépéseket is tettek a karbonsemleges működés eléréséhez.

A K&H nagyvállalati növekedési kutatása azonban arra is rávilágít, hogy eközben a nagyvállalatok túlnyomó része még nem is gondolkodik fenntarthatóság stratégia bevezetésén. Elárulta azt is, hogy az immár klímasemlegesen működő K&H elkötelezett a KBC csoport minden országra kiterjedő, csoportszintű fenntarthatósági stratégiájának megvalósításában. Elkötelezettségünket hármas egység keretében valósítjuk meg: a saját működésünk környezetre gyakorolt káros hatásainak korlátozása mellett a társadalomra gyakorolt pozitív hatás növelése és – ügyfeleink és munkatársaink körében egyaránt – a felelős magatartás ösztönzése kiemelt szerepet kap – fűzte hozzá.

Polányi Zoltán, a CIG Pannónia Biztosító vezérigazgatója a beszélgetés során arra mutatott rá, hogy a leghosszabb kapcsolódási pont az ügyfelekkel a biztosítóknak van, egyáltalán nem mindegy, hogy 2080-ra hogy fog kinézni a Föld. A biztosítóknak hosszú távú programjaik vannak, ezek akár 50-60 évesek is lehetnek. Közben az egészségbiztosítás területén is fenntarthatóságra kell törekedniük, főleg annak fényében, hogy olyan problémák kerülnek elő, mint korábban sosem, mint például a klímaszorongás. Egyébként pedig minden egyes iparág változása a biztosítás jövőjét is befolyásolja.

A Covid nagyságrendekkel növelte az online kapcsolattartást, ez volt a túlélés záloga

– fogalmazott Polányi Zoltán, ugyanakkor új üzletek kötésére ez korlátozottan adott lehetőséget. Úgy látják, hogy hosszú távú fenntarthatósági programokra egyre nagyobb igény van, ezeket a kötvényeket egyre jobban keresik az ügyfelek. Az viszont a jövő nagy kérdése, hogy az ügyfelek milyen jövedelemre fognak szert tenni. Ahogy az is jelentős kihívás számukra, hogy a kkv méretű vállalkozásoknak mit okoz a klímaváltozás és erre milyen válaszokat tudnak adni.

Zadravecz Zsófia, a Lafarge Cement Magyarország Kft. fenntarthatóság és marketing kommunikációs igazgatója az üzleti reggelin

jelentette be, hogy a svájci hátterű, hazai cementgyár hamarosan zöld kötvényt fog kibocsátani. Az elmúlt 2 évben 7,5 milliárd forintos beruházással 28 százalékos káros anyag kibocsátás-csökkenést értek el, amely jelentős eredmény. Tették ezt gyártástechnológia korszerűsítéssel, új termékkör kialakítással okos hulladékgazdálkodással, átgondolt logisztikával.