Óriásharcsák a Tiszán, a Hernádon és a Bódván

„Ha elvétve is, de mégis akadnak olyan szerencsések, akiknek örömet szerzett a kánikula. A nagy melegben még a horgászat szenvedélyének hódolók zöme is arra panaszkodik, hogy kevés a kapás, lustulnak a halak, de azért néhány horgásznak meghozta a szerencséjét a kánikula" – írta 1964. június 21-én, éppen 60 éve az Észak-Magyarország. Mint a cikkből kiderült, az újságíró szerint a máskülönben lusta óriásharcsák a nagy melegben kevésbé voltak gyanakvók, és könnyebben akadtak horogra. A Bódván id. Romén István sajószentpéteri horgásznak volt szerencséje, és egy 160 centiméter hosszú, 22 kilós harcsát fogott. A Hernádon Adorján Lajos miskolci sporthorgász egy tizenegy, Szatmári Tibor alsódobszai sporthorgász pedig egy 28 kilós harcsát fogott.

A legnagyobb szerencséjük a tokaji Tiszavirág Halászszövetkezet halászainak volt, akik egy héttel – és persze 60 évvel – korábban egy 44 kilós, valamint több 20 kiló körüli óriásharcsát fogtak a Tiszából, írta hatvan éve a napilap.