Továbbjut a Diósgyőr, de nehézkesen

Címkék#megyei foci #elek ákos #Kazincbarcika SC #Magyar Kupa #DVTK

A korábbi válogatott középpályás mindkét klubban hosszú ideig futballozott.

A labdarúgó Magyar Kupa 3. fordulójának záró meccsét két vármegyebeli csapat vívja majd, ugyanis az NB II-es Kolorcity Kazincbarcika SC gárdája az élvonalbeli Diósgyőrt fogadja, az összecsapás hétfőn 19 órakor kezdődik, televíziós közvetítés mellett. Az előzetes adatok szerint minden bizonnyal nem lesznek üres helyek sem a hazai-, sem a vendégszektorban, ami azt jelenti, hogy a helyszínen mintegy 1200 néző előtt fognak megküzdeni egymással a felek. Az egykori 48-szoros válogatott középpályás, Elek Ákos mindkét klubnál éveket húzott le, így őt kértük meg az esélytalogatásra.

Ismert a tudásuk

– Aki picit is követte a karrieremet, az tudja, hogy két olyan klub csap össze hétfőn, amelyek meghatározó állomásai voltak a karrieremnek – kezdte az immáron sportvezető, aki február óta a putnoki székhelyű Sajóvölgye Focisuli sportigazgatója. – Az általános iskola negyedik osztályát már Barcikán kezdtem, a Kazinczy Általános Iskola tanulója voltam, az ottani pedagógus, Béres Csaba volt a testnevelőm, az osztályfőnököm, illetve az edzőm is a KBSC U10-nél. Összességében 10 éves koromtól 19 éves koromig voltam a Barcika játékosa, ahogy mondani szokták, végigjártam, a szamárlétrát. Még 16 évesen debütáltam az akkor a harmadosztályban lévő Kazincbarcikában, összesen 65 felnőtt mérkőzésen léptem pályára a klubnál addig, amíg 2008 nyarán el nem igazoltam Székesfehérvárra. Természetesen figyelem az eredményeket, minden osztályt, így az NB I-et, és az NB II-t is, ismertek tehát előttem a KBSC eredményei, aktuális helyezése. Úgy gondolom, hogy az utóbbi idők talán legerősebb csapatát sikerült összehozni, jó az esély arra, hogy a bajnokság végén akár benne legyen a klub az első ötben. A korábban érkezett Varga Józsival sokat, a most igazolt Bódi Ádámmal egy-két alkalommal voltam a válogatottnál, azaz az ő tudásuk előttem pontosan, és közelről ismert. A lábukban rengeteg élvonalbeli meccs van, és ezt, ennek rutinját most behozták Barcikára, ami sokat ad, jelent a csapatnak, és mindehhez még hozzá lehet tenni Lucas és Kártik képességeit is. Persze azt is látom, hogy a klub néhány éve letért arról az útról, aminek a lényege korábban az volt, hogy próbált saját, környékbeli játékosokat nevelni, beépíteni, amikor én ott voltam, akkor a 20 fős keretből 15-en voltunk ilyenek. Az edzőt, Erős Gábort ismerem, az A-liceszes edzőképzést együtt végeztük, és már akkor látszódott, hogy nagyon jó gondolatai vannak a labdarúgásról. Neki nagyon komoly szerepe volt abban, hogy a Kisvárda úgy szerepelt, ahogy.

Radenkovic, asszisztens edző

A DVTK-ról az alábbi gondolatokat osztotta meg Elek Ákos.
– Mint jeleztem, a Diósgyőr a másik klub, amely meghatározó volt az életemben – hangsúlyozta. – Két részletben futballoztam piros-fehér szerelésben, összesen 96 bajnoki meccsen, sok jó élményt éltünk át közösen. Nyílván ide tartozik a Ligakupa-győzelem, és ugyanezen szezonban, 2014-ben a Magyar Kupa döntő az Újpest ellen. Az M3-as autópálya DVTK-színekben pompázott, tízezer szurkolónk volt a régi Puskás-stadionban. Sajnálom, hogy nem nyertük meg, hogy tizenegyesekkel kikaptunk, de ezüstérmesként is kiléphettünk a nemzetközi porondra, mert az Újpest akkor éppen el volt tiltva. El volt tiltva edzőnk, Tomislav Szivics is, akit Bene Ferenc asszisztens edző helyettesített, a másik másodedző a DVTK mostani vezetőedzője, Vladimir Radenkovic volt. Ő másfél évig volt a pályaedzőm, és később Szerbiában, Belgrádban is találkoztunk. Amikor az A-licenszes vizsgaanyagot készítettem elő, a Crvena zvezdánál voltam tanulmányúton, és akkor ,,Rade" volt a vezetőedző, Dejan Stankovic pályaedzője.

Semmi nem indokolja

A ,,sajóvölgyés" sportigazgató ezt követően még ezeket nyilatkozta:

– Radenkovic diósgyőri kinevezésekor beszéltünk, gratuláltam, és sok sikert kívántam neki – árulta el Elek Ákos. – Jó tehát a viszonyunk, egy intelligens, felkészült trénernek tartom. Viszont azt is látni, hogy próbál biztonsági játékot játszani a Diósgyőrrel, és ebből a futballból kiindulva pontot, pontokat szerezni, ami adhat egyfajta nyugodtságot személyesen neki, és persze a csapatnak is. Azt viszont be kell kalkulálnia, hogy még ha van is passzívabb stílussal eredmény, ami egy idei védhető, a nehezebb időszakoknál, a gyengébb eredmények esetén a diósgyőri közeg, szurkolósereg nagyon hamar ítéletet mond. Külső szemlélőként látható a klubnál egyfajta útkeresés: a korábbi NB I-es kiesésnél érkezett rengeteg külföldi, aztán az NB II-ből megpróbáltak magyarokkal feljutni, aztán megint sok a külföldi játékos. Remélem, nem sértődik meg senki, hogy az ősi riválissal példálózok, de nekem a Nyíregyháza játssza azt a fajta stílust, amiről azt gondolom, hogy Diósgyőrben is elnyerné a szurkolók tetszését. Nagy kontraszt volt számomra a tavaszi Magyar Kupa mérkőzések között, amikor néhány hét különbséggel a Diósgyőr és a Nyíregyháza is a Ferencvárossal játszott a kupában. Ám visszatérve a Magyar Kupára: sokan, sokszor elmondták már, hogy a legkönnyebb úton az MK megnyerésével lehet kijutni Európába, ez, gondolom, ebben az évadban sincs másképpen, és jó pár helyen ezt célozzák meg. A válogatott szünet után vagyunk, a kupameccsek szombaton, vasárnap vannak, vagy ez a párharc hétfőn, tehát semmi nem indokolja, hogy a DVTK ne a legerősebb összeállításában álljon fel Barcikán. Egy NB I-es csapat számára egy alacsonyabb osztályú ellenfél kiejtése természetes, viszont ha alulmarad, az blama. Egy nagyon jó hangulatú összecsapásra számítok, DVTK-továbbjutással, de nehézkes lesz, akár hosszabbításig, de 11-esekig is elmehetnek a csapatok. Az biztos, hogy a Diósgyőr nem mehet könnyedén, könnyelműen Kazincbarcikára. Én nem leszek a helyszínen, de a televíziós közvetítést meg fogom nézni.