2 órája
Rúsz Marci, a gyerekek és a Palotai-program - Fotók
Telkiben képezték a húsz éven aluli focibírókat és asszisztenseket.
Palotai Károly
A sípos mottó: arccal a tehetségek felé.
„Rúsz Márton, az NB I-es labdarúgó játékvezetői keret miskolci tagja tartott előadást nekünk az előnyszabályról – mondta Gutyán Dániel, a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei első osztályú asszisztensi keret tagja, majd hozzátette: – Teljesítenünk kellett fizikai tesztet, ahol bemelegítés után futottunk, elméleti és videós teszten vettünk részt. Betekintést nyerhettünk a VAR-buszba s az ott folytatott munkába, sőt ki is próbálhattuk. Pénteken reggel jöttünk és szombaton 13 óráig tartott. Többek között előadást hallhattunk dr. Csonka Bencétől, Andó-Szabó Sándortól és Búzás Balázstól."
A Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei résztvevők: Kasuba Dániel, Balázs Csenge Málna, Ablonczy Benedek, Varga-Seres Zsófia, Gutyán Dániel, Lipták Levente, Fintor Szilvia és Horváth Ákos.
Telkiben képezték a húsz éven aluli focibírókat és asszisztenseket 2024.10.05.
Jó tudni
Palotai Károlyról
Olimpiai bajnok magyar labdarúgó, nemzetközi labdarúgó-játékvezető, ellenőr és sportvezető. A hazai és a nemzetközi bíróelit legjobb labdarúgója. Polgári foglalkozása sportvezető. Békéscsaba Erzsébethely városrészében látta meg a napvilágot. Tősgyökeres békéscsabai tót származású családja az 1930-as években magyarosította a nevét Palotaira. Szülővárosában járt iskolába, majd 1950-től az akkor másodosztályú Békéscsabai Előre játékosa lett. 1955-ben Győrbe ment, és egy évig a Győri Vasas ETO labdarúgója volt. Az 1963-as őszi idényben a bajnokcsapat tagja volt. Sorozatban háromszor nyert Magyar Népköztársasági Kupát az ETO-val: 1965-ben, 1966-ban és 1967-ben. 1965-ben a Bajnokcsapatok Európa-kupája elődöntőjében az Benfica ellen kieső csapat tagja volt. 1955 és 1967 között összesen 171 bajnoki mérkőzésen 45 gólt szerzett. Az 1964-es tokiói olimpián a magyar csapat kapitányaként lett olimpiai bajnok, de a döntőn sérülés miatt nem vehetett részt. Aranyérmet a hazai szurkolóktól kapott. Az olimpiai válogatottban 15 mérkőzésen 2 gólt szerzett. A B-válogatottban 8 alkalommal játszott és 1 gólt szerzett. Játékvezetőként még eredményesebb életpályát mondhat magáénak, mint labdarúgóként. Már játékosként, 1959-ben levizsgázott a szabályokból, és labdarúgó-pályafutását befejezve 1967-től megyei szintű labdarúgóosztályokban szerezte meg a szükséges tapasztalatokat. 1969-ben NB II-es játékvezető lett, majd 1970-ben mutatkozott be az NB I-ben. Az aktív nemzeti játékvezetést 1983-ban fejezte be. Foglalkoztatására jellemző, hogy az 1973/1974-es bajnoki idényben Petri Sándor társaságában 17 találkozót, az 1978/1979-esben 22 mérkőzést, az 1982/1983-asban 18 összecsapást vezethetett. 1970–1983 között 215 élvonalbeli mérkőzést vezetett. Az UEFA 2016-ban budapesti kongresszusán életműdíjjal ismerte el pályafutását. Palotai Károly unikum a világ legjobb bírói között. Senkinek sincs olyan gazdag játékos-pályafutása, mint neki: egyszerre volt olimpiai bajnok, bajnoki címet nyert, szerepelt a BEK elődöntőjében. Palotai az egyetlen, aki játékosként és játékvezetőként is részt vett a Bajnokcsapatok Európa Kupájában. Egy időben ő volt Európa legjobban foglalkoztatott FIFA-játékvezetője. Véleménye a játékvezetői sikerről: a világbajnoki döntő vezetése a játékvezető karrierjének csúcsa. Ez a bíró halhatatlansága, hiszen neve fennmarad az idők végezetéig. A sportszaksajtó értékelése szerint az egyik, sporttörténeti besorolás szerint a második nagy magyar játékvezető. Az első Zsolt István, a harmadik Puhl Sándor. A nagyok közül egyedül Puhlnak adatott meg a világbajnoki döntő vezetése.
