A járvány szorítja a munkaerőpiacot

A koronavírus-járvány miatt meghozott kényszerű gazdasági intézkedések hatásai továbbra is érzékelhetők Borsod-Abaúj-Zemplén munkaerőpiaci jelenén.

Mélyrepülés után stagnálás

A májustól júliusig tartó mélyrepülés idején 44 ezernél több álláskeresőt tartottak nyilván. A növekedés augusztustól csökkenni kezdett, azonban az álláskeresők száma még októberben is 40 986 volt, 6,4 ezerrel több, mint egy évvel korábban. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai alapján készült, és a megyei kormányhivatal Foglalkoztatási, Munkaügyi és Munkavédelmi Főosztálya által közzétett tájékoztató szerint az munkát keresők aránya így a gazdaságilag aktív népességhez viszonyítva 14,4 százalék volt, ami 2,4 százalékponttal magasabb, mint 2019-ben.

Az álláskeresők több mint fele korábbi munkaviszonya vagy szociális rászorultsága címén pénzbeli támogatásra volt jogosult: 7,8 ezren álláskeresési ellátásban, 14 ezren pedig szociális jellegű foglalkoztatást helyettesítő ellátásban részesültek. Azonban 19,2 ezer fő, az álláskeresők 46,9 százaléka egyik jogcímen sem kapott ellátást.

Ötszáz egy hónap alatt

Az októberi, mintegy félezer főt jelentő létszámfogyás az álláskeresők szinte valamennyi csoportját érintette, de az átlagosnál többen találtak munkát a közép- vagy felsőfokú szakképzettséggel rendelkezők és a fiatalok.

A járványhelyzet munkaerőpiaci hatásaként eleinte megfigyelhető volt a középfokú végzettségűek arányának növekedése, ez a trend azonban október végére megfordult, ami azt jelzi, hogy a szakmai végzettséggel és gimnáziumi érettségivel rendelkezők körében valamelyest újra nő a foglalkoztatottság. A diplomás álláskeresők száma a hónap végén 1,5 ezer főt tett ki, ami az összes álláskereső 3,7 százaléka.

Hátrányos helyzetben

A munkanélküliek meghatározó csoportját továbbra is az általános iskola legfeljebb nyolc osztályát végzettek alkotják, számuk a hónap végére elérte a 19,5 ezret, ami az állásra várók 47,6 százalékát jelenti.

A megye járási hivatalai október végén 4402 pályakezdőt tartottak nyilván. Az országos átlagnál többet, annak ellenére, hogy létszámuk 129-cel (2,8 százalékkal) csökkent szeptemberhez képest. A legtöbb fiatalt az álláskeresők nagy részét adó körzetekben vették nyilvántartásba: közel 900 főt a miskolci járási hivatalban, míg az ózdi és a kazincbarcikai járásban 510-530 főt regisztráltak. A pályakezdők több mint fele – 52,9 százaléka – középfokú végzettséggel rendelkezett, köztük a szakmunkásképzőt és szakiskolát végzettek aránya jóval kisebb azoknál, akik más oktatási intézményt látogattak.

A munkaerőpiacon az 50 éves korosztály most rosszabb helyzetben van, mint egy éve. Számuk a regisztráltak között a hónap végén 13,2 ezer volt, 2,3 ezer fővel több, mint tavaly ilyenkor. Ugyancsak emelkedett, 15,2 ezerre nőtt azoknak a száma, akik semmilyen képzettséggel nem rendelkeznek, 37 százalékos arányuk az álláskeresők között meghaladja a 33 százalékos országos átlagot.

Munkaerőigények

A tartósan, egy éven túl nyilvántartott munkanélküliek száma elérte a 12,4 ezer főt, ami 1,6 ezerrel magasabb a tavalyinál. 30,2 százalékos arányuk jóval meghaladja az országosan mért 25,6-os átlagot.

A megye munkaadói október folyamán több mint 4,1 ezer fő foglalkoztatására alkalmas üres álláshelyet jelentettek be. Minden negyedik az elsődleges munkaerőpiacon, a többi a közfoglalkoztatási programokban állt rendelkezésre. Jellemző, hogy a bejelentett álláshelyek döntő többsége – 83 százaléka – támogatással jött létre: ebben a formában 3,4 ezer fő közvetítését kérték a munkáltatók.

Szakmák szerint

Az újként jelentkező munkaerőigény bő kétharmadát négy járásban jelezték,ez az ózdiban 898, a miskolciban 839, a kazincbarcikaiban 681, míg a tiszaújvárosiban 419 álláshelyet jelentett.

A nyílt munkaerőpiacon a legtöbb alkalmazottat a feldolgozóipari, az építőipari és a kereskedelmi társaságok keresték, de jelentősebb kereslet mutatkozott a tudományos és műszaki tevékenységgel, valamint az adminisztratív szolgáltatásokkal foglalkozó cégek részéről is.

Szakmaterületenként főként bolti eladókat, villamosmérnököket, lakatosokat, kőműveseket, irodai adminisztrátorokat és szociális gondozókat kerestek, de legalább 10-10 álláshely betöltéséhez kérték még pékek, ácsok, víz-, gáz- és központifűtés-szerelők, szakácsok, valamint általános iskolai tanárok és telefonos termék­értékesítők közvetítését is. A közfoglalkoztatás területére kért 3,1 ezer álláskeresőnek jellemzően segéd- vagy betanított munkát kínáltak, és alig 90 helyre vártak szakképzett álláskeresőt.

Munkahelyek védelme

Az új munkahelyek létrehozása esetén igénybe vehető, hat hónapon át biztosított bérköltség-támogatásra augusztus végéig 2112 munkaadó nyújtott be kérelmet a megyei kormányhivatal foglalkoztatási főosztályához. Ebben a formában 4161 új álláshelyet alakítottak ki.

A járvány második szakaszában, 2020. október 15-től indította el a kormány a vállalkozások munkaerő-támogatását célzó pályázatot, amelyre a hónap végéig 31 vállalkozás 53 főt érintő kérelmet nyújtott be Borsod-Abaúj-Zemplénben. Ezzel a lehetőséggel az alacsony képzettségű vagy a 25 évnél fiatalabb álláskeresők foglalkoztatásához kérhetnek 50 százalékos – maximum havi 100 ezer forint – bérköltség-támogatást a cégek.

A finanszírozás időtartama egységesen öt hónap.