2024.08.09. 07:00
Egyre erőszakosabbak a miskolci darazsak
Elszaporodtak a rovarok, köztük a darazsak is, ebben a melegben gyorsabb a fejlődésük és szaporodásuk.
Darázsfészek: megszaporodott a számuk
Forrás: Shutterstock
Fotó: Milje Ivan
A nagy meleg kedvez a darazsak szaporodásának és terjedésének. Az éghajlatváltozás miatt a külföldről érkező darazsak egyre vakmerőbben támadnak.
Miskolcon is megjelent az erőszakos ázsiai lódarázs
Gerőcs Viktor, a miskolci Gemix Plusz Kft. rovarirtó vállalat szakembere szerint Miskolcon is érezhető a megnövekedett darázsmennyiség:
2023-hoz képest jelentősen nőtt a darazsak miatti kiszállásaink száma. Jóval több van belőlük most, mint átlagosan lenni szokott. Ez legfőképpen a folyamatosan melegedő éghajlat miatt van, ami kedvez a darazsaknak.
Hangsúlyozta: ebben a melegben gyorsabb a fejlődésük és szaporodásuk. Ráadásul új darázsfajok jönnek Afrikából és Ázsiából. Ezek közé tartozik az ázsiai lódarázs, amely már Miskolcon is okozott problémákat. A Gemix Plusz Kft. rovarirtó szakembere szerint az éghajlatváltozás miatt a más országokból jövő darazsak még veszélyesebbek a korábbiaknál, sokkal jobban csípnek. Ráadásul minél nagyobb egy darázspopuláció, egy fészek létszáma, annál vakmerőbbé válnak, sokkal erőszakosabbak. És az éghajlatváltozással valószínűleg még többen lesznek, még bátrabbá válnak a csípések terén.
A darázsközösségek az enyhe tél miatt szaporodtak el
Lövey Attila vattai méhész szerint elég enyhe volt a tél, így ez is hozzájárulhatott ahhoz, hogy a megszokottnál jóval nagyobb a darazsak száma:
Áttelelésük során a darázsanyák rendszerint a repedésekbe húzódnak, kolóniákat alakítanak ki. Ezt mindig a darázsanya hozza létre, ő alakítja ki a fészket és a darázsközösséget.
A darazsak a méhész szerint különösen nagy aktivitási szintre kapcsolnak nyáron, gyakran szállnak a kertben a lepergett gyümölcsökre. Emellett a dögtetemekre is mennek, és folyamatosan zaklatják a méheket. A darázs alapvetően egy ragadozó, akinek az a feladata, hogy eltakarítsa a bomló dolgokat, ezért száll rá az asztalon a romló gyümölcsökre is.
Lövey Attila elmondta: minden érdekli a darazsakat, ami bomlik és romlik, aminek már nincs helye a természetben. Eredeti céljuk ellenére azonban a darazsak időnként az embert is megtámadják, ha valamiért veszélyeztetve érzik magukat tőlünk. Ez a leggyakrabban akkor fordul elő, amikor az ember túl közel merészkedik egy darázsfészekhez, ilyenkor úgy érzik, veszélybe kerülnek a társaik, és csípnek.
Mit tegyünk, ha támad a darázs?
A méh csak egyszer tud szúrni, mert a fullánkja beleakad az emberi bőrbe, és onnantól nincs több lehetősége. A darázzsal teljesen más a helyzet
A darázs többször tud szúrni, és nem marad benne az ember bőrében a fullánkja. Mert sima a fullánkja, nincsenek benne visszafelé hajló horgok, mint a méhek esetében
- mutatott rá a két rovar csípésének különbségére a vattai méhész.
A darázs szúrása teljesen más, mint a méheké. A darázscsípés sokkal fájdalmasabb és bedagadhat, a gyógyulása akár 2-3 napot is igénybe vehet.
Lövey Attila szerint ilyenkor fontos, hogy az ember ne tegyen hirtelen mozdulatokat, mert az csípésre ingerli a darazsakat. Ha a portán fészket látunk, akkor érdemes azt mielőbb kiiktatni, hogy megelőzzük a későbbi darázstámadásokat. A méhész javasolt egy másik megoldást is: „A csalogatófolyadékkal töltött erjedő, ecetes édeskés darázscsapdák műanyagflakonban is kihelyezhetőek a darazsakban gazdag területekre, ezáltal is gyéríthető a veszélyes kis ragadozók száma.”
