Félelem és rettegés uralta a miskolciak életét - képek, videó

Egykor itt, Petőfi Sándor szobránál tartották az 1956 október 25-ei nagygyűlést, ahol Nagy Attila miskolci színészművész mintegy 40 ezres tömeg előtt előtt elszavalta a Nemzeti Dalt. Tóth-Szántai József 1956 miskolci forradalmáról mondott beszédet. 

Tóth-Szántai József: Október 23 fordulópontot jelentett nemzetünk életében

Miskolc polgármestere beszéde elején rámutatott: ez a nap méltó megemlékezést azokra, akik nélkül a mai napon nem állhatnánk itt, és akiknek nemcsak az emléke, hanem a vére is tovább él bennünk:

Miskolcon október 23-án magyar fordult magyar ellen

Tóth-Szántai József rávilágított a korszak embereiben élő feszültségekre:

„Október 23-án Miskolcon és Budapesten is magyar fordult magyar ellen. Az egyik oldalt az igazság iránti vágy hajtotta, míg a másik oldalon lévőket a félelem. Valaki a szív szavát követte, míg a másik azt, amiben még hinni mert. Miskolcon is voltak mártírok és áldozatok, mint Misley Emese. Aznap este éppen tejért indult a Búza téri Vásárcsarnokba, és végzetes sebet kapott egy eltévedt lövedéktől. Így lett a forradalom és szabadságharc legfiatalabb miskolci áldozata.”

A miskolci október 23 hősei között ott volt Tergalecz Lajos, Riczu Béla, Csontos István, Daragó István, Grómusz Mária és a többi szabadságharcos kiállt Miskolc mellett. És mellettük még rengetegen ember, akiknek a nevét tudjuk.

A félelem jellemezte a kor hangulatát

Tóth-Szántai József rámutatott: a szovjet hadsereg bevonulásával a miskolci forradalom és a fegyveres konfliktus véget ért, de elkezdődött valami más, valami sokkal rosszabb: a megtorlás ideje. Egy kor, amelyben politikai oldaltól függetlenül mindenkit a félelem érzése kerített hatalmába.

– ismertette október 23 következményeit Tóth-Szántai József.

A polgármester beszédében bemutatta a múlt sötét oldalát is: a miskolciak féltek a szomszédtól, az ismerőstől, a fekete autóktól. Ez a félelem széthúzta és elszakította az embereket egymástól.

1956 örökségét tovább kell hordozni a szívünkben

A miskolciak kivágták a zászló közepéből az elnyomás szimbólumát, és a miskolciak haraggal telt szívvel vonultak fel a Búza téren, követelve az egyetemisták elengedését.

„Tragikus módon miskolciak voltak, akik 1956-ban fegyverrel lőttek a fegyvertelen tömegbe, illetve az áldozatok is, akiket eltaláltak a golyók. Ugyancsak miskolciak voltak azok is, akik megostromolták az épületet, illetve a védői is” - emlékezett 1956 miskolci eseményeire Tóth-Szántai József - Akkoriban a miskolciak hagyták, hogy a félelem közéjük álljon, és elrejtse előlük, hogy ők mind ennek a városnak a polgárai, ennek az országnak és nemzetnek a szülöttjei.

Tóth-Szántai József szerint a miskolci forradalom kapcsán ezt kell most is szem előtt tartanunk: semmilyen emberi számítás, félelme és gonoszság ne feledtesse velünk, hogy mi mind idetartozunk:

A polgármesteri hangsúlyozta: nincs két Miskolc. Csak egy városunk van, és erre az építkezési folyamatban mindenkire szükség lesz kortól, nemtől, világ és politikai nézettől függetlenül. Mindenki segíthet, aki tenni akar Miskolcért, és egy olyan várost szeretne építeni, amely ápolja és őrzi hagyományait, óvja értékeit, de lépést tart a korral is.

Tóth-Szántai József 1956 kapcsán kiemelte: mindent meg kell tennünk azért, hogy a jövő generációi büszkék lehessenek magyarságukra, és arra is, hogy miskolciak. Az 1956-os ünnepségen Orbán Viktor miniszterelnök  kiemelte: csak Magyarországért szabad harcolnunk. 

Itt próbára teheti tudását egy kvízben a miskolci forradalom eseményeit illetően. 

Videós tartalmaink továbbra is megtalálhatóak a YouTube csatornánkon.