Csütörtöktől oltják a pedagógusokat

Csütörtöktől kezdődik az óvodák, általános iskolák és gimnáziumok pedagógusainak, dolgozóinak kampányszerű oltása. A pedagógus-szakszervezetek azonban aggódnak, hogy az intézmények nyitásáig, azaz április 19-éig nem szerzik meg a kellő védettséget. Aki ma kapja meg az oltást, annak két és fél hete lesz erre, aki később, annak természetesen ennél kevesebb.

Rusvai Miklós víruskutató, egyetemi tanár lapunknak elmondta, ennyi idő valóban kevés ahhoz, hogy a pedagógusok immunitást szerezzenek. A megfelelő immunitás kialakulásához az oltás után legalább három hét szükséges. Több vakcina esetében már a 14. napon is mérhető a szervezetben antitesten alapuló immunválasz, de az igazán jó immunitás a 3. héttől alakul ki, amit a vakcina második dózisa még fokozni tud.

– Ugyanakkor szeretném felhívni a figyelmet, hogy például az egészségügyi dolgozók immunizálása is úgy történt, hogy közben a frontvonalban dolgoztak. Náluk jobban pedig senki nem volt kitéve a fertőzésveszélynek. A pedagógusok veszélyeztetettsége csak töredéke ahhoz képest, ami az egészségügyben dolgozókat fenyegette. És ha ők vállalták, hogy folyamatos munka mellett történt az immunizálásuk, akkor ez a pedagógusoknak sem jelenthet problémát. Sőt a szociális intézmények dolgozói is komoly veszélynek voltak kitéve, hiszen ők is folyamatosan dolgoztak, miután megkapták a vakcinát, és ők is a kiemelt rizikócsoportként kezelt idős embereket látták el. Véleményem szerint oktatási szempontból talán nem lenne szerencsés kitolni az iskolakezdést még 2-3 héttel, de ezt az oktatáspolitikusoknak kell eldönteniük. Egy ilyen hosszabbítás ugyanis azt jelentené, hogy még kevesebb idő maradna a nyári szünetig, amit jelenléti oktatásban lehet tölteni. Ez az érettségire készülők helyzetét is megnehezítené – vélekedett a szakember.

Három hét

Kérdeztük tőle, a Pfizer– BioNTech-vakcina, amit a pedagógusok kapnak, mikor vált ki immunitást. Rusvai Miklós jelezte, ennek az oltóanyagnak három hét múlva már meglehetősen jó, azaz 80 százalék körüli a hatékonysága, amit a második oltás tovább fokoz 90 százalék fölé.

Kérdeztük azt is, lehet-e tudni, hogy a 18 év alatti diákok közül mennyien estek már át a koronavírus-fertőzésen. A víruskutató jelezte, fiatalkorúak körében ilyen felmérés nem történt. A tavaly májusban történő országos szűrővizsgálaton is csak a 18 éven felüliek vettek részt. Azonban több országban is folynak kísérletek a gyerekek és fiatalkorúak oltására a Pfizer- a Moderna- és az AstraZeneca-vakcinákkal. Ezek az eredmények valószínűleg ősszel már elérhetőek lesznek.

A napokban Magyarországon beoltották a kétmilliomodik embert. Rusvai Miklós ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, ahhoz, hogy nyithasson az ország, legalább az emberek 60 százalékának kell megszereznie a védettséget, sőt a brit vírusvariáns esetében a szakemberek 80 százalékról beszélnek. A védettség szempontjából azonban mindegy, hogy azt valaki oltás által szerzi meg, vagy úgy, hogy átesett a fertőzésen.

– A részleges vagy teljes nyitáshoz azonban nem muszáj megvárni ezt az átoltottsági szintet, célszerűbb a járványügyi adatokat figyelni: a kórházban ápoltak, a lélegeztetőgépre kerülők és az elhunytak számát. Ha lényeges csökkenés figyelhető meg, és a számok elérik a tavaly októberi adatokat, akkor részleges nyitás már lehetséges, de a teljes nyitáshoz a tavaly szeptemberi szintet kell elérni. Véleményem szerint a járvány visszaszorításához hazánkban még legalább további kétmillió embert kellene beoltani – tette hozzá a szakember.

Felvetettük azt is, hogy Angliában a beoltott emberek 4 százaléka kórházba került. Rusvai Miklós úgy fogalmazott, sajnos ez elképzelhető, hiszen a vakcinák nem 100 százalékban védenek. Angliában az AstraZenecát alkalmazták. Ez az oltóanyag 80 százalékban kivédi a betegséget, 70 százalékban pedig a tüneteket. Így még mindig marad esély arra, hogy valaki az oltás ellenére kórházba kerüljön. Az azonban nagyon fontos, hogy aki megkapta a vakcinát, nem fog lélegeztetőgépre kerülni, és nem fog meghalni – hívta fel a figyelmet a víruskutató.

(A borítóképen: Rusvai Miklós szerint a pedagógusok veszélyeztetettsége töredéke az egészségügyi dolgozókénak)