2024.06.24. 17:38
A vérünket akarják venni
Van aki csalánlevelet használ a szúnyoglárvák ellen vagy olajat csepegtetve a vízbe igyekszik védekezni. A szakemberek szerint a következő hetekben intenzív szúnyoggyérítésre lesz szükség.
Botot ragadhatnak, akik egy szép élménnyel szeretnék zárni a nyarat
Fotó: Vajda János
Az elmúlt hetek felhőszakadásai és a folyók áradása miatt egyre többfelé lehet a szúnyogártalom erősödésére számítani. A vízmenti településeken és a vízpartokon egyre többen panaszodnak arra, hogy sok a szúnyog és megkeserítik a szabadban tartózkodást. A Csorba-tavi terepszemlénk ezt egyenlőre nem támasztotta alá vélhetően a napsütés és az élénk szél miatt húzódtak vissza a rovarok, mert a hajnalban ott dolgozók már csípésekről számoltak be.
Fokozott védekezés
Lipusz Barnabás és Szabó József kikapcsolódásként horgászni járnak időnként a tóra. Ottjártunkkor még nem fogtak halat viszont jól elbeszélgettek. A tónál nem találkoztak szúnyoggal ám otthon az udvaron annál több van. „Fokozottan igyekszem megszüntetni élőhelyüket” – mondja József.
Amilyen hamar csak lehet kiürítem az esővizes edényeket illetve a hordóra szúnyoghálót rakok. Nem százszázalékos módszer, de van hatása
– teszi hozzá. Van aki csalánlevelet használ a szúnyoglárvák ellen vagy olajat csepegtetve a vízbe igyekszik védekezni.
Endre csak napozni jött a tóhoz, kis megmártózással kiegészítve. Nem panaszkodik a szúnyogokra, de estére befújja magát szúnyogriasztóval – biztos, ami biztos.
A szakemberek szerint a következő hetekben intenzív szúnyoggyérítésre lesz szükség. A katasztrófavédelem által koordinált központi szúnyoggyérítés keretében többféle módszerrel zajlik a szúnyogok elleni védekezés. Az árterületeken földről végeznek biológiai lárvagyérítést a szakemberek, a mélyebben fekvő, gyalogosan nem elérhető helyeken repülőről történik a biológiai lárvagyérítés a következő napokban. Granulátumot szórnak a vízbe, ez a készítmény képes áthatolni a fák lombozatán, így a módszer az ártéri erdőkben is alkalmazható. Természetvédelmi területeken biológiai lárvagyérítés sem végezhető.
A légmozgás is segíti őket
A már kikelt szúnyogok ellen a települések belterületén, a lakóövezetekben kell védekezni, a kezelések platós gépjárművekre szerelt permetező berendezésekkel zajlanak. A készítményt nagyon alacsony dózisban juttatják ki az esti és éjszakai órákban, amely néhány óra alatt le is bomlik, így a méhekre és más beporzó rovarokra nincs hatással a beavatkozás – tájékoztat a katasztrófavédelem. Folyók, tavak partján nyáron tömegével fordulhatnak elő a szúnyogok. Ugyanakkor a természetes vizektől távol is találkozhatunk velük.
Ennek oka egyrészt az, hogy a szúnyogok terjedését a légmozgás segíti, a szél kilométerekre sodorhatja őket szaporodási helyüktől. Másrészt számos olyan szúnyogfaj van, melyek lárvái a különböző tárgyakban, kisebb vízgyűjtő edényekben, de akár a keréknyomban megülő esővízben is fejlődnek. Ezek a szúnyogok az ország minden településén előfordulnak a tavaktól, folyóktól, mocsaraktól függetlenül. Városi környezetben rengeteg olyan tárgy van, melyekben az összegyűlő esővíz lehetővé teszi a szúnyogok szaporodását.
Horgászat a Csorba-tónál
Fotók: Vajda János
Gyérítik rendületlen
Az elmúlt héten tizenhárom vármegyében folytatódott a katasztrófavédelem által koordinált szúnyoggyérítés. Mintegy kétszázharminc településen, összesen hatvan ezer hektáron voltak kezelések. A Duna teljes szakaszán biológiai lárvagyérítést végeznek a szakemberek, míg a kifejlett szúnyogok elleni kezeléseket végző járművekkel a Szigetközben, a Csepel-sziget térségében, a Dráva menti településeken, továbbá Békés, Csongrád-Csanád és Zala vármegyében lehetett találkozni. Miskolcon és Debrecenben pótolták a szeles idő miatt korábban elmaradt munkálatokat – írja jelentésében a katasztrófavédelem.
Erősödő ártalom
A szúnyogok megjelenése eddig változatosan alakult, több területen volt szükség gyérítésre, de az elmúlt hetek felhőszakadásai és a folyók áradása miatt egyre többfelé lehet a szúnyogártalom erősödésére számítani. A szakemberek szerint a következő hetekben intenzív szúnyoggyérítésre lesz szükség, többféle technológiát is bevetnek a szakemberek. A szúnyoglárvák ellen egy baktériumok által termelt készítményt alkalmaznak, amelynek a szúnyoglárvákon kívül más élőlényekre nincs hatása. Ezt a természetvédelmi területek kivételével még élővízben is lehet használni. A könnyen megközelíthető lárvatenyészőhelyeket a földről, autóra szerelt nagynyomású permetezővel, vagy háti permetezővel kezelik, míg a nagy kiterjedésű, nehezen megközelíthető élőhelyekre légi úton juttatják ki a szükséges szert.
A biológiai módszer a kifejlett szúnyogok ellen hatástalan, ellenük a települések belterületén az esti, éjszakai órákban lépnek fel irtószer permetezésével. A készítményt nagyon kis mennyiségben – hektáranként alig több mint fél litert – porlasztva juttatják ki a szakemberek. Az alacsony dózisban alkalmazott szer emberekre, háziállatokra nem jelent veszélyt. A szúnyoggyérítés heti programja elérhető a katasztrófavédelem weboldalán.
Mi a különbség a szúnyogok között és mi a közös bennük?
Hazánkban több mint 50 csípőszúnyog faj honos. Ami közös bennük, hogy a nőstény szúnyogok alkalmanként gerinces állatok vérét szívják. A legtöbb szúnyogfajnak meghatározott táplálékpreferenciája van, több faj például a madarak vagy éppen a kétéltűek vérét részesíti előnyben. A csípőszúnyogok csak egy kis csoportja kedveli az emberi vért. Vannak olyan fajok azonban, melyek emberi és állati vért egyaránt szívnak. A hím szúnyogok, de gyakran a nőstények is lágyszárú növények nedveit, elsősorban virágok nektárját szívják, ebből fedezik energia- és folyadék szükségletüket. A szúnyogok fejlődésmenete a következő: a szúnyog tojásaiból (petéiből) szúnyoglárvák kelnek ki, ehhez állóvízre van szükség. A lárvák a vízben fejlődnek, növekednek, majd bebábozódnak. A bábokból kikelnek a kifejlett szúnyogok, melyek képesek szaporodni. A megtermékenyített nőstény tojásait vagy a víz felszínére, vagy a víz közelébe helyezi el. A nőstény szúnyogok jelentősen több tojást tudnak lerakni, ha vért szívnak.
A különböző fajok különböző élőhelyeken fordulnak elő. Egyes fajok a folyók árterében, tavak, csatornák közelében előforduló ún. ártéri szúnyogok, melyeknek a lárvái a part menti sekély vizekben, a hullámzás és áradás miatt képződő tócsákban fejlődnek. Előbbiek hirtelen, tömegesen jelenhetnek meg tavaink folyóink környezetében. Más fajok mocsaras, lápos területek pocsolyáiban fejlődnek. Néhány faj lárvái viszont faodvakban, sziklahasadékokban összegyűlő vízben élnek. Utóbbiaknak otthont adhat a vízgyűjtő hordóban, virágcserép alatt, szétszórt hulladékban stb. összegyűlő esővíz. A nyári hőmérséklet mellett akár egy hét alatt kifejlődhetnek a szúnyoglárvák. Néhány deciliter vízben több száz szúnyog fejlődhet.
Kötelezhető-e valaki a szúnyogok irtására?
A fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet 36§ szerint a vérszívó szúnyogok egészségügyi kártevőnek minősülnek, melyek ellen védekezni kell.
36§ „(1) A fertőző betegséget terjesztő vagy egyéb egészségügyi szempontból káros rovarok és egyéb ízeltlábúak (a továbbiakban: rovarok), valamint a rágcsálók és egyéb állati kártevők (a továbbiakban együtt: egészségügyi kártevők) megtelepedésének és elszaporodásának megakadályozásáról, ártalmuk megelőzéséről, távoltartásukról, rendszeres irtásukról (a továbbiakban együtt: védekezés) gondoskodni kell.”
„(4) Az egészségügyi kártevők elleni védekezésről, a költségek fedezéséről, valamint a szükséges rendszabályok és eljárások végrehajtásáról az érintett terület vagy épület tulajdonosa (bérlője, használója, kezelője), illetőleg a gazdálkodó szerv vezetője vagy üzemeltetője (a továbbiakban együtt: fenntartója) köteles gondoskodni.”
Magánterületen tehát a tulajdonos/fenntartó kötelessége, közterületen pedig az önkormányzat felelőssége a kártevők elleni védekezés.
